Tiszakécske és Környéke Sporthorgász Egyesület

A hotel 15 szobával rendelkezik (10 klasszik és 5 komfort szoba), melyek 2, 3 illetve 4 ágyasak. Gyerekes családok számára ajánljuk galériás szobáinkat, mely a szobán belül kialakított, korláttal ellátott, kis létrán megközelíthető fekvőhelyeket jelent, ahol akár 2-3 gyerek is elszállásolható. Az épület emeletén kialakításra került egy közös használatú terasz, ami egyaránt használható baráti beszélgetések, napozás vagy pihenés céljára.

Tiszakécske kertvárosi részén található az üdülő, a híres kerekdombi termál fürdőtől csak 150 méterre. Faházai családias hangulatú, csendes, árnyas környezetben találhatók.

Házias ízekkel, hetente frissülő menüválasztékkal várjuk kedves vendégeinket. Esküvőket, családi rendezvényeket, üzleti partnertalálkozókat, illetve konferenciát, s további szórakoztató rendezvényeket is tartunk.

Romantikus, provance-i hangulatú “bisztró-csárda”, ahol a kézműves burgerek és steak-ek mellett jól megférnek a hagyományos, magyaros fogások is. Rendezvényteremként is működünk. Kemencéink melege, vagy lugasunk hűvöse sok szeretettel vár mindenkit!

Házias, minőségi étterem Tiszakécskén, napi menüajánlattal.

Az itt kiállított olajfestmények, aquarellek és pasztellképek néprajzi értékeket is bemutató, hangulatos ókécskei környezetben találhatók.

A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.

A műhely múlt század elejei berendezéseivel, formakészletével nemcsak a hazai, de az európai ipartörténet ritkaságaihoz is tartozik. Megalkotója Kovács Miklós, aki 1985-ben a Népművészet Mestere címet is megkapta.