Taktaköz kistáj az Alföldön, közvetlenül az Északi-középhegység alatt. A Tiszából Tokaj alatt kiszakadó, ma már elmocsarasodott, Szerencstől a tiszaluci torkolatig csatornává alakított Takta folyó és a Tisza közötti terület. Ma egészében Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez. tartozik.A Taktaközt körülvevő tájegységek: Zempléni-hegyvidék, Rétköz, Nyírség, Hortobágy. A Taktaközben fekvő települések közül néhány: Taktaharkány, Taktakenéz, Tarcal.
Helyi termelői piac Tarcalon keddtől szombatig 6:00 és 12:00 óra között.
Termelői piac Prügyön hétfőtől vasárnapig.
A termelői piac Tiszalúcon hétfőtől péntekig és vasárnap 6:00-tól 14:00 óráig tart nyitva.
Az erdőbényei termelői piac várja a látogatókat minden kedd, csütörtök és szombati napokon. Alkalmi árusítás a hét minden napján lehetséges igény szerint.
Itt a rendkívüli lehetőség, elevenítsük fel gyermekkorunk legkedvesebb pillanatait a szocialista játékipar feledhetetlen termékeivel. Ezernél több játékrégiség bemutatja az 1950 és 1980 között a Magyar és a KGST tagországok által gyártott játékokat. Ekker Róbert szobrászművész különleges alkotásai szerencsi csokoládéból. A kiállításon megtekinthető a világrekordot tartó alkotás is A közismert mese figurát ábrázoló Gombóc Artúr 470 kg tömegű étcsokoládé szobra.
Itt a rendkívüli lehetőség, elevenítsük fel gyermekkorunk legkedvesebb pillanatait a szocialista játékipar feledhetetlen termékeivel. Ezernél több játékrégiség bemutatja az 1950 és 1980 között a Magyar és a KGST tagországok által gyártott játékokat. Ekker Róbert szobrászművész különleges alkotásai szerencsi csokoládéból. A kiállításon megtekinthető a világrekordot tartó alkotás is A közismert mese figurát ábrázoló Gombóc Artúr 470 kg tömegű étcsokoládé szobra.
Itt a rendkívüli lehetőség, elevenítsük fel gyermekkorunk legkedvesebb pillanatait a szocialista játékipar feledhetetlen termékeivel. Ezernél több játékrégiség bemutatja az 1950 és 1980 között a Magyar és a KGST tagországok által gyártott játékokat. Ekker Róbert szobrászművész különleges alkotásai szerencsi csokoládéból. A kiállításon megtekinthető a világrekordot tartó alkotás is A közismert mese figurát ábrázoló Gombóc Artúr 470 kg tömegű étcsokoládé szobra.
A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet a Taktaköz déli részén a Tisza-szabályozás következtében kialakult ligeterdők, bokorfüzesek, nádasok, mocsárrétek, holtágak fajgazdag növény- és állatvilágának, a tájképi értékeknek a védelme.
Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.
Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.
Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.
