Irányítószám: 7144 Decs (46.291664124, 18.750915527)
Decsen, a Sárköz fővárosában található Babamúzeum kitalálója és létrehozója Farkasné Pál Bözsi, a Népművészet Mestere. Bemutatja a Sárköz, a sárközi emberek viseletét életképekben a születéstől az elmúlásig.
A Cserenc pusztai vadászházban egy trófeákból, halászati- és vadászereklyékből álló kiállítást található. A hozzá tartozó körülkerített területen a helyi vadállomány élő példányait lehet megcsodálni természetes környezetükben.
A Fritz Birtok nem csupán egy hely, hanem a Fritz család múltja, jelene és jövője. Harminc hektárnyi szőlőterület, ahol nagyrészt a borvidékhez szorosan kötődő helyi fajták teremnek. Egy pince, ahol a legnagyobb odafigyeléssel készült borok hosszú évekig tölgyfahordóban pihennek.
A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.
A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.
A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.
A RiZoo Állatsimogató és Játszókert Szekszárd és Várdomb között, a decsi elágazásnál 4000 m2-en várja az állatbarátokat. Az alábbi állatokkal találkozhatnak nálunk a hozzánk látogatók: póniló, alpaka, emu, juh, házinyúl, törpenyúl, tengerimalac, törpemalac, törpekecske, pulyka, kakas, tyúk, gyöngytyúk, bennett kenguru, néma kacsa, kanadai lúd, fütyülős lúd, leopárd gekkó, csiga, törpe szamár.
A RiZoo Állatsimogató és Játszókert Szekszárd és Várdomb között, a decsi elágazásnál 4000 m2-en várja az állatbarátokat. Az alábbi állatokkal találkozhatnak nálunk a hozzánk látogatók: póniló, alpaka, emu, juh, házinyúl, törpenyúl, tengerimalac, törpemalac, törpekecske, pulyka, kakas, tyúk, gyöngytyúk, bennett kenguru, néma kacsa, kanadai lúd, fütyülős lúd, leopárd gekkó, csiga, törpe szamár.
A RiZoo Állatsimogató és Játszókert Szekszárd és Várdomb között, a decsi elágazásnál 4000 m2-en várja az állatbarátokat. Az alábbi állatokkal találkozhatnak nálunk a hozzánk látogatók: póniló, alpaka, emu, juh, házinyúl, törpenyúl, tengerimalac, törpemalac, törpekecske, pulyka, kakas, tyúk, gyöngytyúk, bennett kenguru, néma kacsa, kanadai lúd, fütyülős lúd, leopárd gekkó, csiga, törpe szamár.
Egy régi, fehérre meszelt, vert falú házban kapott helyet a tájház gazdag gyűjteménye. A ház legértékesebb része az eredeti tárgyakkal berendezett első szoba (a tornyos nyoszolya a gazdagon hímzett ágyneművel, a faragott, festett bútorok, a szemes kályha, a felvidéki üvegedények) és a konyha (az 1880-as évszámmal ellátott, festett kászli). A lakószoba értékes darabjai: az ágy melletti ringó és az elmaradhatatlan szövőszék. Megcsodálhatjuk a lányok, asszonyok viseletét a születéstől a halálukig, hiszen a magyar népviseletek közül a legrégebbi, legdíszesebb és a legdrágább anyagokból készült a sárközi. Az asszonyok ruhadarabjaikat hímzésekkel is díszítették. Ezen kívül különösen értékesek voltak a párnavég és jegykendőhímzések. A pincegalériában pedig a sárközi mintatár fazekas emlékanyaga kapott helyet. A kézműves ház pincéjében Zrínyi Miklós szódásüveg-gyűjteménye látható, udvarán gyöngyműhely működik.
Egy régi, fehérre meszelt, vert falú házban kapott helyet a tájház gazdag gyűjteménye. A ház legértékesebb része az eredeti tárgyakkal berendezett első szoba (a tornyos nyoszolya a gazdagon hímzett ágyneművel, a faragott, festett bútorok, a szemes kályha, a felvidéki üvegedények) és a konyha (az 1880-as évszámmal ellátott, festett kászli). A lakószoba értékes darabjai: az ágy melletti ringó és az elmaradhatatlan szövőszék. Megcsodálhatjuk a lányok, asszonyok viseletét a születéstől a halálukig, hiszen a magyar népviseletek közül a legrégebbi, legdíszesebb és a legdrágább anyagokból készült a sárközi. Az asszonyok ruhadarabjaikat hímzésekkel is díszítették. Ezen kívül különösen értékesek voltak a párnavég és jegykendőhímzések. A pincegalériában pedig a sárközi mintatár fazekas emlékanyaga kapott helyet. A kézműves ház pincéjében Zrínyi Miklós szódásüveg-gyűjteménye látható, udvarán gyöngyműhely működik.
Egy régi, fehérre meszelt, vert falú házban kapott helyet a tájház gazdag gyűjteménye. A ház legértékesebb része az eredeti tárgyakkal berendezett első szoba (a tornyos nyoszolya a gazdagon hímzett ágyneművel, a faragott, festett bútorok, a szemes kályha, a felvidéki üvegedények) és a konyha (az 1880-as évszámmal ellátott, festett kászli). A lakószoba értékes darabjai: az ágy melletti ringó és az elmaradhatatlan szövőszék. Megcsodálhatjuk a lányok, asszonyok viseletét a születéstől a halálukig, hiszen a magyar népviseletek közül a legrégebbi, legdíszesebb és a legdrágább anyagokból készült a sárközi. Az asszonyok ruhadarabjaikat hímzésekkel is díszítették. Ezen kívül különösen értékesek voltak a párnavég és jegykendőhímzések. A pincegalériában pedig a sárközi mintatár fazekas emlékanyaga kapott helyet. A kézműves ház pincéjében Zrínyi Miklós szódásüveg-gyűjteménye látható, udvarán gyöngyműhely működik.
