Szebény (Baranya vármegye)

Szebény község Baranya megyében, a Dunántúlon, a Mohácsi kistérségben. Az első írásos emlék 1251-ből származik, ahol a települést Zubugun néven említik, majd a Zebegnyő személynévből alakult Zebegénnyé. A középkorban aztán birtoklástörténeti alapon a Pest megyei Szob és Nagymaros között lévő, bencés apátság birtokolta Almás település kapta a Zebegény nevet, s a falu akkortól Szebény. A községben folyt ásatások leletanyaga azt tanúsítja, hogy a történelem igen korai szakában már lakták. A Farkaslik nevű helyen például az i. e. 2500 körüli időkből származó hét zsugorított csontvázas sírt tártak föl a régészek, a Sajtos nevű helyen ebből az időből való edényekre leltek, de a szakemberek több szórványleletet ismernek itt a rézkor késői szakaszából. Találtak a bronzkor középső szakaszában, i. e. 1500–1300 között élt mészbetétes edények népére utaló emlékeket is, illetve a Csele-patak bal oldalának dombvonulatán szántás közben hamvasztásos sírok kerültek elő. A leleteket a pécsi múzeumban őrzik. Szebény a török hódoltság alatt is lakott volt, a magyar családok mellé aztán a 18. század közepétől németeket telepítettek ide, akik közül a második világháború után 45 német családot kitelepítettek, és a házaikba felvidéki magyarok jöttek.