Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot. Azóta november 20-a a Gyermekek jogainak világnapja. A nyilatkozat, azzal a céllal, hogy a gyermekek gyermekkora boldog legyen, olyan konkrét jogokat fogalmazott meg, mint például a névhez, az állampolgársághoz és az oktatáshoz való jog. A nyilatkozat nem volt kötelező erejű, így ugyanezen a napon, harminc évvel később, 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek jogairól szóló egyezményt, és 1990. január 26-án megnyitotta aláírásra. Magyarország 1991-ben ratifikálta az egyezményt, amely így kötelező erejűvé vált hazánkban.
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot. Azóta november 20-a a Gyermekek jogainak világnapja. A nyilatkozat, azzal a céllal, hogy a gyermekek gyermekkora boldog legyen, olyan konkrét jogokat fogalmazott meg, mint például a névhez, az állampolgársághoz és az oktatáshoz való jog. A nyilatkozat nem volt kötelező erejű, így ugyanezen a napon, harminc évvel később, 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek jogairól szóló egyezményt, és 1990. január 26-án megnyitotta aláírásra. Magyarország 1991-ben ratifikálta az egyezményt, amely így kötelező erejűvé vált hazánkban.
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot. Azóta november 20-a a Gyermekek jogainak világnapja. A nyilatkozat, azzal a céllal, hogy a gyermekek gyermekkora boldog legyen, olyan konkrét jogokat fogalmazott meg, mint például a névhez, az állampolgársághoz és az oktatáshoz való jog. A nyilatkozat nem volt kötelező erejű, így ugyanezen a napon, harminc évvel később, 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek jogairól szóló egyezményt, és 1990. január 26-án megnyitotta aláírásra. Magyarország 1991-ben ratifikálta az egyezményt, amely így kötelező erejűvé vált hazánkban.
