Nagybányán 2000. január 30-án az Aurul nevű román-ausztrál közös tulajdonú aranybánya ülepítő tavának gátja átszakadt, és onnan cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Szamoson keresztül a Tiszába. A szennyezés február 1. és 12. között vonult le a Tiszán hatalmas halpusztulást hagyva maga után. A környezeti katasztrófa a halakon kívül a planktonikus élőlények és a gerinctelenek között is tömeges pusztítást okozott. Ennek mértéke a Tisza felső és középső szakaszán 70-90%-os, az alsó szakaszon 100%-os volt. A magyar Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozata szerint február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.
Nagybányán 2000. január 30-án az Aurul nevű román-ausztrál közös tulajdonú aranybánya ülepítő tavának gátja átszakadt, és onnan cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Szamoson keresztül a Tiszába. A szennyezés február 1. és 12. között vonult le a Tiszán hatalmas halpusztulást hagyva maga után. A környezeti katasztrófa a halakon kívül a planktonikus élőlények és a gerinctelenek között is tömeges pusztítást okozott. Ennek mértéke a Tisza felső és középső szakaszán 70-90%-os, az alsó szakaszon 100%-os volt. A magyar Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozata szerint február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.
Nagybányán 2000. január 30-án az Aurul nevű román-ausztrál közös tulajdonú aranybánya ülepítő tavának gátja átszakadt, és onnan cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Szamoson keresztül a Tiszába. A szennyezés február 1. és 12. között vonult le a Tiszán hatalmas halpusztulást hagyva maga után. A környezeti katasztrófa a halakon kívül a planktonikus élőlények és a gerinctelenek között is tömeges pusztítást okozott. Ennek mértéke a Tisza felső és középső szakaszán 70-90%-os, az alsó szakaszon 100%-os volt. A magyar Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozata szerint február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.
