A darvakat a természetvédelemben, az egyetemes és a magyar kultúrában betöltött karizmatikus szerepe kiemeli a hazai madárfajok közül. A daru, mint természeti érték iránti örvendetesen növekvő látogatói érdeklődés indokolta, hogy ne csak a szakvezetések alkalmával élőszóban, de két egymást követő vonulási szezon közben is egy állandó kiállítás keretében megismerhetőek legyenek ezek a figyelemre méltó állatok.
A darvakat a természetvédelemben, az egyetemes és a magyar kultúrában betöltött karizmatikus szerepe kiemeli a hazai madárfajok közül. A daru, mint természeti érték iránti örvendetesen növekvő látogatói érdeklődés indokolta, hogy ne csak a szakvezetések alkalmával élőszóban, de két egymást követő vonulási szezon közben is egy állandó kiállítás keretében megismerhetőek legyenek ezek a figyelemre méltó állatok.
A darvakat a természetvédelemben, az egyetemes és a magyar kultúrában betöltött karizmatikus szerepe kiemeli a hazai madárfajok közül. A daru, mint természeti érték iránti örvendetesen növekvő látogatói érdeklődés indokolta, hogy ne csak a szakvezetések alkalmával élőszóban, de két egymást követő vonulási szezon közben is egy állandó kiállítás keretében megismerhetőek legyenek ezek a figyelemre méltó állatok.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Időszaki és állandó kiállítások, kiállításmegnyitó események Ózdon, az Olvasó kisgalériájában, az ÓMI Civil Házban, az Ózdi Művelődési Intézmények Városi Könyvtárában, az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkban.
Digitális Kárpát-medence kiállítás Ózdon. A Magyar fénymúlt alcímet viselő kiállításon felidéződik az elmúlt száz év történelme, művészete, hagyományai a Digitális Erőműben
A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.
A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.
A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.
Állandó kiállítások látogathatóak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban keddtől vasárnapig 9-17 óra között.
A Rózsaszín Zsolnay Kiállítás azokat a mindennapi használati tárgyakat – kávés- és teáskannákat, szappantartókat, bögréket, kuglófsütőket, süteményes- és tortatálakat, zsírosbödönöket és boroskancsókat – mutatja be, melyek Zsolnay Vilmos pink-kísérleteinek nyomán születtek. A legtöbb használati tárgy ekkoriban különös, megnyerő, de mégis egyedi színt kapott, így a pécsi Zsolnay-gyár mindennapi használatra szánt tárgyai rózsaszínben pompázva kerültek ki a kereskedések polcaira.
A Rózsaszín Zsolnay Kiállítás azokat a mindennapi használati tárgyakat – kávés- és teáskannákat, szappantartókat, bögréket, kuglófsütőket, süteményes- és tortatálakat, zsírosbödönöket és boroskancsókat – mutatja be, melyek Zsolnay Vilmos pink-kísérleteinek nyomán születtek. A legtöbb használati tárgy ekkoriban különös, megnyerő, de mégis egyedi színt kapott, így a pécsi Zsolnay-gyár mindennapi használatra szánt tárgyai rózsaszínben pompázva kerültek ki a kereskedések polcaira.
A Rózsaszín Zsolnay Kiállítás azokat a mindennapi használati tárgyakat – kávés- és teáskannákat, szappantartókat, bögréket, kuglófsütőket, süteményes- és tortatálakat, zsírosbödönöket és boroskancsókat – mutatja be, melyek Zsolnay Vilmos pink-kísérleteinek nyomán születtek. A legtöbb használati tárgy ekkoriban különös, megnyerő, de mégis egyedi színt kapott, így a pécsi Zsolnay-gyár mindennapi használatra szánt tárgyai rózsaszínben pompázva kerültek ki a kereskedések polcaira.
