Állatok

Helyi-, kiránduló- és táborozó óvodás- és kisiskolás csoportok figyelmébe ajánljuk a Körös-Maros Nemzeti Park szarvasi látogatóközpontjának zoopedagógiai foglalkozásait. A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark minden korosztály számára kínál izgalmas látnivalókat kínál.

A kialakított vizes élőhelyen vízi madarak, mocsári teknősök, halak élnek. Az Állatparkban közel 40 féle madár- és emlős illetve halfaj egyedeit tekinthetik meg az érdeklődők. Az Anna-ligeti-tanösvény mentén- mintegy 1450 méteres szakaszon- 8 madárvolier, négy ragadozóház, lekerített vizes élőhely, külön átjárható mókusház, kültéri teknős terrárium, 4 nagy kifutó egy speciális, veszélyes állat tartására alkalmas kifutó, a látogatóközpont épületében pedig egy 7000 literes akváriumrendszer ad otthont a bemutatott állatoknak. Az itt megtalálható állatok részben különböző fajvédelmi programokban résztvevő állatfajok példányai, részben pedig - különböző okok miatt- a természetben önálló életre alkalmatlan egyedek.

A gyerekek kedvencével, a vörös mókussal lehet találkozni a Körösvölgyi Állatparkban! A hegyvidékektől az alföldi erdőkig, ligetekig, városi parkokig szinte mindenütt találkozhatunk mókusokkal. Ezek a kis testtömegű (kevesebb, mint fél kilós) rágcsálók rendkívül ügyesen ugrándoznak a fák ágai között. Mozgásukban farkuk segíti őket, azzal egyensúlyoznak, kormányoznak. Érdekesség, hogy a farok mozgatása a mókusok hangulatát is kifejezi, például ha dühösek, akkor előre-hátra lóbálják.

A park legnagyobb attrakcióját az európai bölények jelentik, melyek a Maros és a Sárrét közti terület régmúlt élővilágát idézik, hiszen ma már a Dél-Alföldön sehol sem élnek vadon.

A Körösvölgyi Állatparkban vendégeink testközelből ismerhetik meg a Kárpát-medencében egykor és ma honos állatfajokat. Az állatparkban laknak olyan állatok is, amelyek éjszakai aktívabbak, mint nappal. Látogatóink olyan rejtett életmódot élő állatokkal találkozhatnak, mint a nyest, az uhu, az uráli bagoly, a nyestkutya vagy az aranysakál. A leghíresebb éjszakai emlősök közé tartozik a borz, aki csak néha jön ki napközben a rejtekhelyéről. Az Anna-ligetben láthatunk gímszarvast, őzet, dámszarvast, vaddisznót és rókát is, melyek általánosan ismert fajnak számítanak, mégis ritkán kerülnek a természetjárók szeme elé a szabadban.

Magyarország egyetlen madárvonulási kiállítása. A kiállításon a madárvonulás rejtelmein túl vendégeink megismerhetik a térség különleges növény- és állatvilágát és bepillantást nyerhetnek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi tevékenységébe. A színes, gazdagon illusztrált, interaktív tárlatban részletesen bemutatjuk a kardoskúti Fehér-tó két emblematikus faját, az itt költő kék vércséket és a tavaszi és őszi vonuláson több tízezres csapatokban itt megpihenő darvakat.

A madárvilág iránt érdeklődőknek nyújt élményt az Izsák határában elterülő Kolon-tó. A terület bejárására az Izsákot Soltszentimrével összekötő 12 km hosszú, sárga sáv jelzésű túraútvonalat és a hozzá kapcsolódó tanösvényeket ajánljuk. A Kolon-tó, mint Duna-Tisza köze legjelentősebb vizes élőhelye, nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok hazája, ideális költő helye sok hazánkban előforduló gémfajnak.

Soponyán az Ökoturisztikai Látogatóközpont nagyon szép erdős-tavas környezetben található. Erdészeti és vadászati múzeummal, nagyvad- és szárnyasvad bemutatókerttel, erdészeti és vadgazdálkodási tanösvénnyel, kerékpárutakkal, kerékpár- és csónakkölcsönzési lehetőséggel és lovaskocsizással várja a feltöltődésre vágyókat.

Balatonmagyaród község határában, a Kányavári-sziget bejáratával szemben található az Állatsimogató. Ez az a hely, ahol a gyermekek és felnőttek egyaránt kellemesen tölthetik el szabadidejüket, és élvezhetik az állatok és a természet közelségét.

A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.