A kegytemplom 6-20 óra között nyitva van, és látogatható. Zarándokokat, csoportokat az év minden napján fogadunk, szentmise bemutatására helyet biztosítunk. Kérjük, jelezzék előre érkezésüket a kegyhelyen!
Bencés Zenei Ünnep Tihany 2026. augusztus 9-22. között. A Tihanyi Bencés Apátságban az ünnepi liturgiákon és zenei áhítatokon betekintést nyerhetünk a klasszikus zene, a musica sacra korszakaiba és stílusaiba. A Harmónia a vizek felett Bencés Zenei Ünnep, a klasszikus zene – népzene – világzene tengelyen szemlélteti a kamarazene műfajait.
Bencés Zenei Ünnep Tihany 2026. augusztus 9-22. között. A Tihanyi Bencés Apátságban az ünnepi liturgiákon és zenei áhítatokon betekintést nyerhetünk a klasszikus zene, a musica sacra korszakaiba és stílusaiba. A Harmónia a vizek felett Bencés Zenei Ünnep, a klasszikus zene – népzene – világzene tengelyen szemlélteti a kamarazene műfajait.
Bencés Zenei Ünnep Tihany 2026. augusztus 9-22. között. A Tihanyi Bencés Apátságban az ünnepi liturgiákon és zenei áhítatokon betekintést nyerhetünk a klasszikus zene, a musica sacra korszakaiba és stílusaiba. A Harmónia a vizek felett Bencés Zenei Ünnep, a klasszikus zene – népzene – világzene tengelyen szemlélteti a kamarazene műfajait.
Szentkút-völgye Boldogasszony Kápolna 2026. Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését.
Szentkút-völgye Boldogasszony Kápolna 2026. Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését.
Ünnepi miserend: Sarlós Boldogasszony
Szentkút-völgye Boldogasszony Kápolna 2026. Szentkút-völgy (a hagyomány Szentlaposnak nevezi a helyet) története szorosan összefonódik Ecséd község, illetve a környező települések helytörténetével, népi- és vallási hagyományaival. A szenthely története a XIX. századig nyúlik vissza, írásos dokumentumok és régi katonai térképek igazolják a hely létezését.
