
A Kner Nyomdaipari Gyűjteménynek Kner Imre egykori lakóháza ad otthont. A népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte, 1925-ben épült. 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari gyűjteménye. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Gyomai Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. Láthatók a nyomdában készült könyvek, művészi báli meghívók, naptárak, levelezőlapok, plakátok, részvények, közigazgatási és különféle merkantil nyomtatványok, a korabeli fotók és történeti dokumentumok. A kiállítást működő könyvkötészeti-és nyomdagépek teszik szemléletessé.
A Kner Nyomdaipari Gyűjteménynek Kner Imre egykori lakóháza ad otthont. A népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte, 1925-ben épült. 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari gyűjteménye. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Gyomai Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. Láthatók a nyomdában készült könyvek, művészi báli meghívók, naptárak, levelezőlapok, plakátok, részvények, közigazgatási és különféle merkantil nyomtatványok, a korabeli fotók és történeti dokumentumok. A kiállítást működő könyvkötészeti-és nyomdagépek teszik szemléletessé.

A Kner Nyomdaipari Gyűjteménynek Kner Imre egykori lakóháza ad otthont. A népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte, 1925-ben épült. 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari gyűjteménye. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Gyomai Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. Láthatók a nyomdában készült könyvek, művészi báli meghívók, naptárak, levelezőlapok, plakátok, részvények, közigazgatási és különféle merkantil nyomtatványok, a korabeli fotók és történeti dokumentumok. A kiállítást működő könyvkötészeti-és nyomdagépek teszik szemléletessé.

A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.
A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.

A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.

A 2006-ban elhunyt próza- és meseíró gyermekkorának színhelyén kiállítások, meseszoba és személyes tárgyak idézik fel az író világát. Az emlékházat, amelyet a sárszentlőrinci önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum a múzeumi fejlesztéseket segítő Alfa-program négymillió forintos támogatásával hozott létre, L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Demény Károly, a település független polgármestere avatta fel.
A 2006-ban elhunyt próza- és meseíró gyermekkorának színhelyén kiállítások, meseszoba és személyes tárgyak idézik fel az író világát. Az emlékházat, amelyet a sárszentlőrinci önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum a múzeumi fejlesztéseket segítő Alfa-program négymillió forintos támogatásával hozott létre, L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Demény Károly, a település független polgármestere avatta fel.

A 2006-ban elhunyt próza- és meseíró gyermekkorának színhelyén kiállítások, meseszoba és személyes tárgyak idézik fel az író világát. Az emlékházat, amelyet a sárszentlőrinci önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum a múzeumi fejlesztéseket segítő Alfa-program négymillió forintos támogatásával hozott létre, L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Demény Károly, a település független polgármestere avatta fel.

1906-ban épült eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban az író, Mikszáth Kálmán fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján. Benne található az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal, dokumentumokkal berendezett Mikszáth Emlékmúzeum. A kastély parkja természetvédelmi terület. A nagy író születésének 150. évfordulóján adták át a felújított, bővített állandó irodalomtörténeti kiállítást. Megtekinthetjük az életútját bemutató dokumentumokat, a család fotóit, bútorait, az itt lakók használati tárgyait, emlékeit. Itt láthatók Mikszáth diftériában meghalt kisfia, Jánoska legkedvesebb játékai: a ló, a bárányka és a nyúl, amelyekről megható-szép novellájában is megemlékezett.
1906-ban épült eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban az író, Mikszáth Kálmán fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján. Benne található az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal, dokumentumokkal berendezett Mikszáth Emlékmúzeum. A kastély parkja természetvédelmi terület. A nagy író születésének 150. évfordulóján adták át a felújított, bővített állandó irodalomtörténeti kiállítást. Megtekinthetjük az életútját bemutató dokumentumokat, a család fotóit, bútorait, az itt lakók használati tárgyait, emlékeit. Itt láthatók Mikszáth diftériában meghalt kisfia, Jánoska legkedvesebb játékai: a ló, a bárányka és a nyúl, amelyekről megható-szép novellájában is megemlékezett.

1906-ban épült eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban az író, Mikszáth Kálmán fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján. Benne található az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal, dokumentumokkal berendezett Mikszáth Emlékmúzeum. A kastély parkja természetvédelmi terület. A nagy író születésének 150. évfordulóján adták át a felújított, bővített állandó irodalomtörténeti kiállítást. Megtekinthetjük az életútját bemutató dokumentumokat, a család fotóit, bútorait, az itt lakók használati tárgyait, emlékeit. Itt láthatók Mikszáth diftériában meghalt kisfia, Jánoska legkedvesebb játékai: a ló, a bárányka és a nyúl, amelyekről megható-szép novellájában is megemlékezett.

Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.
Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.

Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.

Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.
Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.

Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.

Az író halálának 10. évfordulóján, 1952-ben ezt a házat jelölték meg azzal az emléktáblával, melynek szövegében – tévesen – Móricz szülőházaként szerepel az épület. 1966-ban nyílt meg a népi műemlékké nyilvánított házban az első, majd 1979-ben a második, felújított emlékkiállítás, mely részben paraszti enteriőrből, részben irodalomtörténeti kiállításból állt. Az 1997-es felújítás alkalmával a kisebbik szobában lévő irodalomtörténeti kiállítást is enteriőrnek berendezett kiállítás váltotta fel.
Az író halálának 10. évfordulóján, 1952-ben ezt a házat jelölték meg azzal az emléktáblával, melynek szövegében – tévesen – Móricz szülőházaként szerepel az épület. 1966-ban nyílt meg a népi műemlékké nyilvánított házban az első, majd 1979-ben a második, felújított emlékkiállítás, mely részben paraszti enteriőrből, részben irodalomtörténeti kiállításból állt. Az 1997-es felújítás alkalmával a kisebbik szobában lévő irodalomtörténeti kiállítást is enteriőrnek berendezett kiállítás váltotta fel.

Az író halálának 10. évfordulóján, 1952-ben ezt a házat jelölték meg azzal az emléktáblával, melynek szövegében – tévesen – Móricz szülőházaként szerepel az épület. 1966-ban nyílt meg a népi műemlékké nyilvánított házban az első, majd 1979-ben a második, felújított emlékkiállítás, mely részben paraszti enteriőrből, részben irodalomtörténeti kiállításból állt. Az 1997-es felújítás alkalmával a kisebbik szobában lévő irodalomtörténeti kiállítást is enteriőrnek berendezett kiállítás váltotta fel.

Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg a nagy magyar festő emlékháza, melyben 19. sz.-i korabeli polgári miliőbe illesztve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező 21 eredeti Munkácsy-kép található. A látogatókat három fogadótér, hét kiállítóterem, két foglalkoztató és egy műterem szolgálja nagy udvarral és egy 2000 m²-es védett parkkal. Kiemelt feladata a település Munkácsy-hagyományainak megőrzése, valamint az ünnepek kultúrájának ápolása.
Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg a nagy magyar festő emlékháza, melyben 19. sz.-i korabeli polgári miliőbe illesztve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező 21 eredeti Munkácsy-kép található. A látogatókat három fogadótér, hét kiállítóterem, két foglalkoztató és egy műterem szolgálja nagy udvarral és egy 2000 m²-es védett parkkal. Kiemelt feladata a település Munkácsy-hagyományainak megőrzése, valamint az ünnepek kultúrájának ápolása.

Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg a nagy magyar festő emlékháza, melyben 19. sz.-i korabeli polgári miliőbe illesztve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező 21 eredeti Munkácsy-kép található. A látogatókat három fogadótér, hét kiállítóterem, két foglalkoztató és egy műterem szolgálja nagy udvarral és egy 2000 m²-es védett parkkal. Kiemelt feladata a település Munkácsy-hagyományainak megőrzése, valamint az ünnepek kultúrájának ápolása.