A Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje.
A Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje.
A Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje.
A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.
A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.
A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.
Ercsi kulturális életének sajátos jelleget ad Eötvös József emlékének ápolása. A település az Emlékház kiállításával, és a kétévente megrendezett Eötvös-napok rendezvényeivel tiszteleg emlékének. Előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
A bemutatóhelyen a hajdúhadházi helytörténeti kiállítás, és a Dr. Földi János életművét bemutató kiállítási anyag, valamint a könyvtár és a hortobágyi alkotótábor művészeinek kiállítási anyaga látható.
A Nagykunság hagyományos népi építkezésére jellemző házban kapott helyet a város szülöttének, Kántor Sándor Kossuth-díjas fazekasmesternek az emlékkiállítása, ahol a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert nagyméretű figurális kerámiák is láthatók.
A Debreceni Református Kollégium a Nagytemplommal együtt Nemzeti Emlékhely.
Itt élt az Irinyi család, Irinyi János a gyufa feltalálója és testvére Irinyi József az 1848-49-es forradalom- és szabadságharc márciusi ifjainak jeles alakja. Nekik állít emléket az Irinyi emlékszoba.
