Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
A Szoboszlói Gazdaház a XIX. század elején épített népi műemlék épületben elhelyezett berendezésével bemutatja, hogyan, milyen használati tárgyak között élt hajdanán egy kisnemesi család. A házat építtető Czeglédyek vezető szerepet vállaltak Hajdúszoboszló életében. Közülük került ki a „tizedes város” utolsó főkapitánya, aki a Hajdúkerület megszűnése után az első polgármestere lett a városnak. A műemlékházat az őstermelői tevékenységünk keretében megtartott programjaink - régi munkák, gazdálkodás bemutatása, hagyományos ételek készítése - idején mutatjuk meg a résztvevőknek előzetes bejelentkezéssel.
A Szoboszlói Gazdaház a XIX. század elején épített népi műemlék épületben elhelyezett berendezésével bemutatja, hogyan, milyen használati tárgyak között élt hajdanán egy kisnemesi család. A házat építtető Czeglédyek vezető szerepet vállaltak Hajdúszoboszló életében. Közülük került ki a „tizedes város” utolsó főkapitánya, aki a Hajdúkerület megszűnése után az első polgármestere lett a városnak. A műemlékházat az őstermelői tevékenységünk keretében megtartott programjaink - régi munkák, gazdálkodás bemutatása, hagyományos ételek készítése - idején mutatjuk meg a résztvevőknek előzetes bejelentkezéssel.
A Szoboszlói Gazdaház a XIX. század elején épített népi műemlék épületben elhelyezett berendezésével bemutatja, hogyan, milyen használati tárgyak között élt hajdanán egy kisnemesi család. A házat építtető Czeglédyek vezető szerepet vállaltak Hajdúszoboszló életében. Közülük került ki a „tizedes város” utolsó főkapitánya, aki a Hajdúkerület megszűnése után az első polgármestere lett a városnak. A műemlékházat az őstermelői tevékenységünk keretében megtartott programjaink - régi munkák, gazdálkodás bemutatása, hagyományos ételek készítése - idején mutatjuk meg a résztvevőknek előzetes bejelentkezéssel.
Az épület mind külsőségében, mind belső berendezésében hű képet ad az 1800-as évek végének lakásviszonyáról, a benne lakók életéről, valamint azokról a maguk készítette használati tárgyakról, amelyek az adott kor emberének rátermettségét, ügyességét bizonyítják.
