Helytörténet
Néprajz
Egyház
Képzőművészet
Művészet
Magángyűjtemény
Régészet
Iparművészet
Helyismereti gyűjtemény
Muzeális gyűjtemény
Egyházi gyűjtemény
Mezőgazdaság
Muzeális kiállítóhely
Természettudomány
Levéltár
Muzeális
Érem
Numizmatika
Bútor
Könyv
Grafika
Hadtörténet
Fegyver
Fotótár
Borászat
Adattár
Művészeti gyűjtemény
Hagyaték
Rádió
Kincstár
Gyártörténet
Régiség
Ásvány
Kerámia
Festészet
Gyógyszerészet
Iskolatörténet
Történeti
Ásványgyűjtemény
Fotó
Népi iparművészet
Méhészeti
Nicolas Schöffer Gyűjtemény
Ortodox
Trófea
Gyűszű
Ásványvíz
Textilipar
Hangszer
Magnetofon
Országos eseménynaptár

A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.

A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.

A magyarországi szerb templomokat a XVIII. században gazdagon ellátták nemcsak ikonokkal, hanem különböző istentiszteleti tárgyakkal, liturgikus textíliákkal és egyéb egyházi kellékekkel is. A szentendrei Szerb Egyházművészeti Gyűjtemény az Egyházmegye művészeti kincseinek csupán egy részét öleli fel, míg az emlékanyag nagyobb része jelenleg is a mintegy negyven magyarországi szerb templomban található.
A magyarországi szerb templomokat a XVIII. században gazdagon ellátták nemcsak ikonokkal, hanem különböző istentiszteleti tárgyakkal, liturgikus textíliákkal és egyéb egyházi kellékekkel is. A szentendrei Szerb Egyházművészeti Gyűjtemény az Egyházmegye művészeti kincseinek csupán egy részét öleli fel, míg az emlékanyag nagyobb része jelenleg is a mintegy negyven magyarországi szerb templomban található.

A magyarországi szerb templomokat a XVIII. században gazdagon ellátták nemcsak ikonokkal, hanem különböző istentiszteleti tárgyakkal, liturgikus textíliákkal és egyéb egyházi kellékekkel is. A szentendrei Szerb Egyházművészeti Gyűjtemény az Egyházmegye művészeti kincseinek csupán egy részét öleli fel, míg az emlékanyag nagyobb része jelenleg is a mintegy negyven magyarországi szerb templomban található.

A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.
A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.

A helytörténeti gyűjtemény Gellért Károlyné Szikszay Edit nevét viseli. Szikszay Edit helyi tanítónő 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. Tehetséggel és jó érzékkel gyűjtötte a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit. A gyűjtemény az Őrség történetét, valamint archív felvételek és jellegzetes őrségi tárgyak bemutatásával az itt élő emberek mindennapjait hivatott bemutatni.

A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.

A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.

Intézményünkhöz tartozik a Könyvtár, a Művelődési Ház, a Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház, a Rendezvényház és a Tekepálya és ez mind külön épületben található. Olyan többcélú intézmény vagyunk, amely személyi és tárgyi eszközeinek felhasználásával Mágocs város lakosságának biztosítja a feltéteket az élethosszig tanuláshoz, a sokoldalú művelődéshez, a kulturált szórakozáshoz.
Intézményünkhöz tartozik a Könyvtár, a Művelődési Ház, a Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház, a Rendezvényház és a Tekepálya és ez mind külön épületben található. Olyan többcélú intézmény vagyunk, amely személyi és tárgyi eszközeinek felhasználásával Mágocs város lakosságának biztosítja a feltéteket az élethosszig tanuláshoz, a sokoldalú művelődéshez, a kulturált szórakozáshoz.

Intézményünkhöz tartozik a Könyvtár, a Művelődési Ház, a Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóház, a Rendezvényház és a Tekepálya és ez mind külön épületben található. Olyan többcélú intézmény vagyunk, amely személyi és tárgyi eszközeinek felhasználásával Mágocs város lakosságának biztosítja a feltéteket az élethosszig tanuláshoz, a sokoldalú művelődéshez, a kulturált szórakozáshoz.

2006-ban nyitotta meg kapuit a Térségi Muzeális Gyűjtemény és Szálláshely Balatonakaliban, a Kossuth utca 36. szám alatti népi műemlékportán. Az új muzeális intézmény gyűjtőköre a Balatonfüredi Kistérség településeire terjed ki, ezzel is segítve a térségi, településközösségi identitás kialakulását, erősödését.
2006-ban nyitotta meg kapuit a Térségi Muzeális Gyűjtemény és Szálláshely Balatonakaliban, a Kossuth utca 36. szám alatti népi műemlékportán. Az új muzeális intézmény gyűjtőköre a Balatonfüredi Kistérség településeire terjed ki, ezzel is segítve a térségi, településközösségi identitás kialakulását, erősödését.

2006-ban nyitotta meg kapuit a Térségi Muzeális Gyűjtemény és Szálláshely Balatonakaliban, a Kossuth utca 36. szám alatti népi műemlékportán. Az új muzeális intézmény gyűjtőköre a Balatonfüredi Kistérség településeire terjed ki, ezzel is segítve a térségi, településközösségi identitás kialakulását, erősödését.