Helytörténet
Néprajz
Egyház
Művészet
Képzőművészet
Magángyűjtemény
Régészet
Iparművészet
Helyismereti gyűjtemény
Muzeális gyűjtemény
Muzeális kiállítóhely
Mezőgazdaság
Levéltár
Egyházi gyűjtemény
Természettudomány
Muzeális
Numizmatika
Érem
Könyv
Bútor
Grafika
Művészeti gyűjtemény
Hadtörténet
Fegyver
Fotótár
Borászat
Adattár
Hagyaték
Rádió
Ásvány
Kincstár
Régiség
Népi iparművészet
Kerámia
Gyártörténet
Gyógyszerészet
Iskolatörténet
Történeti
Ásványgyűjtemény
Fotó
Méhészeti
Nicolas Schöffer Gyűjtemény
Ortodox
Trófea
Gyűszű
Ásványvíz
Textilipar
Hangszer
Magnetofon
Tengerészet

A 19. század elején terméskőből épült parasztbarokk lakóház, 1986 óta az önkormányzat által alapított helytörténeti gyűjteményként működik. Kialakításában nagy szerepe volt Pacsuné Fodor Sára helytörténésznek, aki a tájház megnyitásától haláláig az intézményben dolgozott. A helytörténész nevét a tájház 2006-ban vette fel. A gyűjteményt a lakosság adományozta régi tárgyi emlékekből. Az állandó kiállítás ízelítőt ad a település és környéke iparos múltjából. A nagyszobában Krúdy Gyula emlékszobát alakítottunk ki, a Tájház bejelentkezés útján látogatható.
A 19. század elején terméskőből épült parasztbarokk lakóház, 1986 óta az önkormányzat által alapított helytörténeti gyűjteményként működik. Kialakításában nagy szerepe volt Pacsuné Fodor Sára helytörténésznek, aki a tájház megnyitásától haláláig az intézményben dolgozott. A helytörténész nevét a tájház 2006-ban vette fel. A gyűjteményt a lakosság adományozta régi tárgyi emlékekből. Az állandó kiállítás ízelítőt ad a település és környéke iparos múltjából. A nagyszobában Krúdy Gyula emlékszobát alakítottunk ki, a Tájház bejelentkezés útján látogatható.

A 19. század elején terméskőből épült parasztbarokk lakóház, 1986 óta az önkormányzat által alapított helytörténeti gyűjteményként működik. Kialakításában nagy szerepe volt Pacsuné Fodor Sára helytörténésznek, aki a tájház megnyitásától haláláig az intézményben dolgozott. A helytörténész nevét a tájház 2006-ban vette fel. A gyűjteményt a lakosság adományozta régi tárgyi emlékekből. Az állandó kiállítás ízelítőt ad a település és környéke iparos múltjából. A nagyszobában Krúdy Gyula emlékszobát alakítottunk ki, a Tájház bejelentkezés útján látogatható.

Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.
Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.

Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda a Koszta József Múzeum ipartörténeti bemutató helye, Magyarország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai, illetve más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.

A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.
A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.

A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.

Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.

Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.

Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.
Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.

Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.