A Békés Megyei Népművészeti Egyesület célja: a népművészet, ezen belül kiemelten a népi kézművesség hagyományainak fejlődése, ápolása, a mai kornak megfelelő népi iparművészeti alkotásokon keresztül a közízlés formálása. Szervező, fejlesztő munkájával alkotó közösségeket hoz létre. Tagjainak és az érdeklődőknek szakmai és esztétikai segítségnyújtást biztosít, előadások, tanfolyamok, népművészeti táborok, kiállítások, pályázatok és egyéb rendezvények szervezésében.
A Békés Megyei Népművészeti Egyesület célja: a népművészet, ezen belül kiemelten a népi kézművesség hagyományainak fejlődése, ápolása, a mai kornak megfelelő népi iparművészeti alkotásokon keresztül a közízlés formálása. Szervező, fejlesztő munkájával alkotó közösségeket hoz létre. Tagjainak és az érdeklődőknek szakmai és esztétikai segítségnyújtást biztosít, előadások, tanfolyamok, népművészeti táborok, kiállítások, pályázatok és egyéb rendezvények szervezésében.
A Békés Megyei Népművészeti Egyesület célja: a népművészet, ezen belül kiemelten a népi kézművesség hagyományainak fejlődése, ápolása, a mai kornak megfelelő népi iparművészeti alkotásokon keresztül a közízlés formálása. Szervező, fejlesztő munkájával alkotó közösségeket hoz létre. Tagjainak és az érdeklődőknek szakmai és esztétikai segítségnyújtást biztosít, előadások, tanfolyamok, népművészeti táborok, kiállítások, pályázatok és egyéb rendezvények szervezésében.
A zánkai Bokafogó Néptáncegyüttes egy amatőr tánccsoport, mely egy iskolai bál alkalmára alakult az akkori diákok szüleiből. A tánccsoport azóta is szívesen táncol a helyi és a környékbeli rendezvényeken. A Bokafogó Táncegyüttes 2009 januárjában alakult, amatőr felnőtt táncegyüttes. Táncosaink a gyermek táncegyüttes tagjainak szüleiből és a már felnőtt régi gyermektáncosokból verbuválódtak. A 15-20 felnőtt teljes kezdő szintről, de nagy lelkesedéssel sajátítja el a magyarság valamennyi táncdialektusából válogatott lépésanyagot, koreográfiákat. Próbáikat hétfő esténként tartják a Faluházban.
A zánkai Bokafogó Néptáncegyüttes egy amatőr tánccsoport, mely egy iskolai bál alkalmára alakult az akkori diákok szüleiből. A tánccsoport azóta is szívesen táncol a helyi és a környékbeli rendezvényeken. A Bokafogó Táncegyüttes 2009 januárjában alakult, amatőr felnőtt táncegyüttes. Táncosaink a gyermek táncegyüttes tagjainak szüleiből és a már felnőtt régi gyermektáncosokból verbuválódtak. A 15-20 felnőtt teljes kezdő szintről, de nagy lelkesedéssel sajátítja el a magyarság valamennyi táncdialektusából válogatott lépésanyagot, koreográfiákat. Próbáikat hétfő esténként tartják a Faluházban.
A zánkai Bokafogó Néptáncegyüttes egy amatőr tánccsoport, mely egy iskolai bál alkalmára alakult az akkori diákok szüleiből. A tánccsoport azóta is szívesen táncol a helyi és a környékbeli rendezvényeken. A Bokafogó Táncegyüttes 2009 januárjában alakult, amatőr felnőtt táncegyüttes. Táncosaink a gyermek táncegyüttes tagjainak szüleiből és a már felnőtt régi gyermektáncosokból verbuválódtak. A 15-20 felnőtt teljes kezdő szintről, de nagy lelkesedéssel sajátítja el a magyarság valamennyi táncdialektusából válogatott lépésanyagot, koreográfiákat. Próbáikat hétfő esténként tartják a Faluházban.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
Örzik a csipkekészítés több évtizedes hagyományát Pécselyen, ahol elődeik példája nyomán szakköri foglalkozáson készítik is a gyönyörű darabokat a lányok, asszonyok. A különleges és ügyességet, türelmet igénylő kézimunkát a csipkekészítők kiállításokon is bemutatják. A Mencshelyi vert csipkék állandó kiállítása is látható.
Örzik a csipkekészítés több évtizedes hagyományát Pécselyen, ahol elődeik példája nyomán szakköri foglalkozáson készítik is a gyönyörű darabokat a lányok, asszonyok. A különleges és ügyességet, türelmet igénylő kézimunkát a csipkekészítők kiállításokon is bemutatják. A Mencshelyi vert csipkék állandó kiállítása is látható.
Örzik a csipkekészítés több évtizedes hagyományát Pécselyen, ahol elődeik példája nyomán szakköri foglalkozáson készítik is a gyönyörű darabokat a lányok, asszonyok. A különleges és ügyességet, türelmet igénylő kézimunkát a csipkekészítők kiállításokon is bemutatják. A Mencshelyi vert csipkék állandó kiállítása is látható.
Célunk, hogy megismertessük és megszerettessük a magyar népi kultúrát a Tatabányán és környékén élőkkel. A központ működésének alapja az a gondolat, hogy a népi kultúrában minden mindennel összefügg, örök körforgásban van. Egy olyan belső világot igyekeztünk megvalósítani, ahol a résztvevők a népzene, népi ének, néptánc, a tárgyalkotó népművészet területein egyaránt tevékenykednek, összhangba kerülnek bennük az egyéni és közösségi tevékenységek, élmények. Rendszeres és időszaki programjainkat, foglalkozásainkat elsősorban gyermekek számára szervezzük, de minden szakterületen várjuk az érdeklődő felnőtteket is.
Célunk, hogy megismertessük és megszerettessük a magyar népi kultúrát a Tatabányán és környékén élőkkel. A központ működésének alapja az a gondolat, hogy a népi kultúrában minden mindennel összefügg, örök körforgásban van. Egy olyan belső világot igyekeztünk megvalósítani, ahol a résztvevők a népzene, népi ének, néptánc, a tárgyalkotó népművészet területein egyaránt tevékenykednek, összhangba kerülnek bennük az egyéni és közösségi tevékenységek, élmények. Rendszeres és időszaki programjainkat, foglalkozásainkat elsősorban gyermekek számára szervezzük, de minden szakterületen várjuk az érdeklődő felnőtteket is.
Célunk, hogy megismertessük és megszerettessük a magyar népi kultúrát a Tatabányán és környékén élőkkel. A központ működésének alapja az a gondolat, hogy a népi kultúrában minden mindennel összefügg, örök körforgásban van. Egy olyan belső világot igyekeztünk megvalósítani, ahol a résztvevők a népzene, népi ének, néptánc, a tárgyalkotó népművészet területein egyaránt tevékenykednek, összhangba kerülnek bennük az egyéni és közösségi tevékenységek, élmények. Rendszeres és időszaki programjainkat, foglalkozásainkat elsősorban gyermekek számára szervezzük, de minden szakterületen várjuk az érdeklődő felnőtteket is.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A Mecsek Táncegyüttes megalakulása, 1955 óta folyamatosan működik Pécs városában. Az eltelt bő 50 esztendő számos hazai és külföldi fesztiválsikert hozott a `Kiváló Együttes` címet viselő csoportnak. A táncosok bejárták Európát, eljutottak Észak-Amerikába és Ázsiába is. Az együttes célja a magyar nyelvterület tánchagyományainak megismerése és hiteles színpadi bemutatása. Műsorukban feldolgozzák a Kárpát-medence valamennyi táncdialektusának jellegzetes táncait.
A Mecsek Táncegyüttes megalakulása, 1955 óta folyamatosan működik Pécs városában. Az eltelt bő 50 esztendő számos hazai és külföldi fesztiválsikert hozott a `Kiváló Együttes` címet viselő csoportnak. A táncosok bejárták Európát, eljutottak Észak-Amerikába és Ázsiába is. Az együttes célja a magyar nyelvterület tánchagyományainak megismerése és hiteles színpadi bemutatása. Műsorukban feldolgozzák a Kárpát-medence valamennyi táncdialektusának jellegzetes táncait.
A Mecsek Táncegyüttes megalakulása, 1955 óta folyamatosan működik Pécs városában. Az eltelt bő 50 esztendő számos hazai és külföldi fesztiválsikert hozott a `Kiváló Együttes` címet viselő csoportnak. A táncosok bejárták Európát, eljutottak Észak-Amerikába és Ázsiába is. Az együttes célja a magyar nyelvterület tánchagyományainak megismerése és hiteles színpadi bemutatása. Műsorukban feldolgozzák a Kárpát-medence valamennyi táncdialektusának jellegzetes táncait.
A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.
A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.
A Semsey Andor Múzeum 2013 év végén költözött a felújított Semsey Kastély épületébe, és 2014-ben újra területi múzeumi státuszt kapott. Ezzel egy időben megújult állandó kiállítása, amely az impozáns épület földszintjén kapott helyet, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. A múzeum megismerteti a látogatót a város történetével és híres szülötteinek életével, a környék néprajzával, valamint a város életében meghatározó szerepet játszó nemes és gróf Semsey család történetével. Az állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait, továbbá szerszámok és fotók segítségével vezeti be az érdeklődőket a kismesterségek közül a kalapos, a kovács, és a bognár mesterségek rejtelmeibe.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
A Vajdasági Magyar Folklórközpont célja a hagyományos magyar népi kultúra tudatosítása, ápolása és továbbéltetése. Összefogja, informálja és megfelelő szakmai segítséget nyújt a magyar népművészet iránt (szellemi és tárgyi) érdeklődők számára. Fő terület a népművészet oktatásának megszervezése a népzene, néptánc és tárgyalkotó népművészet szak ágakban (népi szövés, hímzés, fazekasság, mézeskalács, csipke- és viseletkészítés, tojásírás, stb.).
A Vajdasági Magyar Folklórközpont célja a hagyományos magyar népi kultúra tudatosítása, ápolása és továbbéltetése. Összefogja, informálja és megfelelő szakmai segítséget nyújt a magyar népművészet iránt (szellemi és tárgyi) érdeklődők számára. Fő terület a népművészet oktatásának megszervezése a népzene, néptánc és tárgyalkotó népművészet szak ágakban (népi szövés, hímzés, fazekasság, mézeskalács, csipke- és viseletkészítés, tojásírás, stb.).
A Vajdasági Magyar Folklórközpont célja a hagyományos magyar népi kultúra tudatosítása, ápolása és továbbéltetése. Összefogja, informálja és megfelelő szakmai segítséget nyújt a magyar népművészet iránt (szellemi és tárgyi) érdeklődők számára. Fő terület a népművészet oktatásának megszervezése a népzene, néptánc és tárgyalkotó népművészet szak ágakban (népi szövés, hímzés, fazekasság, mézeskalács, csipke- és viseletkészítés, tojásírás, stb.).
