Világnap
Gyereknap
Halloween
Szent István-nap
Nőnap
Farsang
Majális
Városnap
Advent
Valentin-nap
Vince-nap
Mikulás
Bányásznap
Szeptember
Megemlékezés
Szent Iván-éj
Nemzeti Parkok Hete
Kutatók éjszakája
Emlékhelyek napja
Október 23.
Húsvét
Anyák napja
Szent Mihály-nap
Pünkösd
Múzeumok éjszakája
Márton-nap
Állatok
Szent Szilveszter pápa napja
Víz Világnapja
Március 15
Anna nap
Föld Napja
Nemzetiségi nap
Hősök Napja
Állatok Világnapja
Tiszavirágzás
Karácsony
Gyerek
Apák napja
Magyar hősök napja
Mindenszentek
Nemzetközi nap
Kultúra
Aradi Vértanúk Emléknap
Madármegfigyelő napok
A budapesti Néprajzi Múzeum napja
Nemzeti Összetartozás Napja
Méhészet
Szent Kristóf Napok
Vasutas
Ezen a napon azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezünk, akik életüket áldozták Magyarországért. Az elesett hősök előtt való tisztelgést az első világháború idején, 1917-ben foglalták törvénybe. Ez a törvény eredményezte, hogy minden magyar városban és faluban felállították a hősi emlékműveket vagy emléktáblákat.
Ezen a napon azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezünk, akik életüket áldozták Magyarországért. Az elesett hősök előtt való tisztelgést az első világháború idején, 1917-ben foglalták törvénybe. Ez a törvény eredményezte, hogy minden magyar városban és faluban felállították a hősi emlékműveket vagy emléktáblákat.
Ezen a napon azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezünk, akik életüket áldozták Magyarországért. Az elesett hősök előtt való tisztelgést az első világháború idején, 1917-ben foglalták törvénybe. Ez a törvény eredményezte, hogy minden magyar városban és faluban felállították a hősi emlékműveket vagy emléktáblákat.
A biológiai sokféleség, elterjedt nemzetközi megnevezése szerint a biodiverzitás napját civil kezdeményezésre az ENSZ közgyűlése fogadta el 2000-ben, hazánk 2005-ben csatlakozott, azóta rendeznek eseményeket ennek kapcsán itthon is. Az ENSZ Környezeti Programjának közgyűlése 1992. május 22-én fogadta el a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végleges szövegét, melyet néhány hónappal később a Rio de Janeiro-ban megtartott Föld-csúcs is magáévá tett.
A biológiai sokféleség, elterjedt nemzetközi megnevezése szerint a biodiverzitás napját civil kezdeményezésre az ENSZ közgyűlése fogadta el 2000-ben, hazánk 2005-ben csatlakozott, azóta rendeznek eseményeket ennek kapcsán itthon is. Az ENSZ Környezeti Programjának közgyűlése 1992. május 22-én fogadta el a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végleges szövegét, melyet néhány hónappal később a Rio de Janeiro-ban megtartott Föld-csúcs is magáévá tett.
A biológiai sokféleség, elterjedt nemzetközi megnevezése szerint a biodiverzitás napját civil kezdeményezésre az ENSZ közgyűlése fogadta el 2000-ben, hazánk 2005-ben csatlakozott, azóta rendeznek eseményeket ennek kapcsán itthon is. Az ENSZ Környezeti Programjának közgyűlése 1992. május 22-én fogadta el a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végleges szövegét, melyet néhány hónappal később a Rio de Janeiro-ban megtartott Föld-csúcs is magáévá tett.
A magyar honvédsereg tavaszi hadjáratának dicsőséges csúcspontja Buda várának visszafoglalása az osztrák császári csapatoktól. A Görgey Artúr parancsnoksága alatt harcoló mintegy 31.000 fős magyar sereg május 4-én kezdte meg a vár ostromát a nyugati fal tüzérségi rombolásával. A május 21-én hajnali 3 órakor indított gyalogsági roham során a magyar honvédek betörtek a várba és elsöpörték az ellenállást. Az ostrom során a vár parancsnoka, Heinrich Hentzi vezérőrnagy is életét vesztette. A győzelem főleg szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen Buda várának visszafoglalásával a főváros, a magyar szuverenitás megtestesítője szabadult fel az idegen uralom alól.
A magyar honvédsereg tavaszi hadjáratának dicsőséges csúcspontja Buda várának visszafoglalása az osztrák császári csapatoktól. A Görgey Artúr parancsnoksága alatt harcoló mintegy 31.000 fős magyar sereg május 4-én kezdte meg a vár ostromát a nyugati fal tüzérségi rombolásával. A május 21-én hajnali 3 órakor indított gyalogsági roham során a magyar honvédek betörtek a várba és elsöpörték az ellenállást. Az ostrom során a vár parancsnoka, Heinrich Hentzi vezérőrnagy is életét vesztette. A győzelem főleg szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen Buda várának visszafoglalásával a főváros, a magyar szuverenitás megtestesítője szabadult fel az idegen uralom alól.
A magyar honvédsereg tavaszi hadjáratának dicsőséges csúcspontja Buda várának visszafoglalása az osztrák császári csapatoktól. A Görgey Artúr parancsnoksága alatt harcoló mintegy 31.000 fős magyar sereg május 4-én kezdte meg a vár ostromát a nyugati fal tüzérségi rombolásával. A május 21-én hajnali 3 órakor indított gyalogsági roham során a magyar honvédek betörtek a várba és elsöpörték az ellenállást. Az ostrom során a vár parancsnoka, Heinrich Hentzi vezérőrnagy is életét vesztette. A győzelem főleg szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen Buda várának visszafoglalásával a főváros, a magyar szuverenitás megtestesítője szabadult fel az idegen uralom alól.