Világnap
Gyereknap
Halloween
Szent István-nap
Nőnap
Farsang
Majális
Valentin-nap
Advent
Városnap
Vince-nap
Mikulás
Szent Iván-éj
Bányásznap
Szeptember
Megemlékezés
Nemzeti Parkok Hete
Kutatók éjszakája
Emlékhelyek napja
Október 23.
Húsvét
Anyák napja
Szent Szilveszter pápa napja
Szent Mihály-nap
Múzeumok éjszakája
Pünkösd
Állatok
Márton-nap
Hősök Napja
Állatok Világnapja
Víz Világnapja
Anna nap
Március 15
Föld Napja
Nemzetiségi nap
Beporzók napja
Tiszavirágzás
Apák napja
Karácsony
Gyerek
Magyar hősök napja
Aradi Vértanúk Emléknap
Madármegfigyelő napok
Kultúra
Turizmus Világnap
Erdők Hete
Nemzeti Összetartozás Napja
Mindenszentek
Költészet napja
Szent Kristóf Napok
Ezen a napon azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezünk, akik életüket áldozták Magyarországért. Az elesett hősök előtt való tisztelgést az első világháború idején, 1917-ben foglalták törvénybe. Ez a törvény eredményezte, hogy minden magyar városban és faluban felállították a hősi emlékműveket vagy emléktáblákat.
Ezen a napon azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezünk, akik életüket áldozták Magyarországért. Az elesett hősök előtt való tisztelgést az első világháború idején, 1917-ben foglalták törvénybe. Ez a törvény eredményezte, hogy minden magyar városban és faluban felállították a hősi emlékműveket vagy emléktáblákat.
Ezen a napon azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezünk, akik életüket áldozták Magyarországért. Az elesett hősök előtt való tisztelgést az első világháború idején, 1917-ben foglalták törvénybe. Ez a törvény eredményezte, hogy minden magyar városban és faluban felállították a hősi emlékműveket vagy emléktáblákat.
A biológiai sokféleség, elterjedt nemzetközi megnevezése szerint a biodiverzitás napját civil kezdeményezésre az ENSZ közgyűlése fogadta el 2000-ben, hazánk 2005-ben csatlakozott, azóta rendeznek eseményeket ennek kapcsán itthon is. Az ENSZ Környezeti Programjának közgyűlése 1992. május 22-én fogadta el a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végleges szövegét, melyet néhány hónappal később a Rio de Janeiro-ban megtartott Föld-csúcs is magáévá tett.
A biológiai sokféleség, elterjedt nemzetközi megnevezése szerint a biodiverzitás napját civil kezdeményezésre az ENSZ közgyűlése fogadta el 2000-ben, hazánk 2005-ben csatlakozott, azóta rendeznek eseményeket ennek kapcsán itthon is. Az ENSZ Környezeti Programjának közgyűlése 1992. május 22-én fogadta el a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végleges szövegét, melyet néhány hónappal később a Rio de Janeiro-ban megtartott Föld-csúcs is magáévá tett.
A biológiai sokféleség, elterjedt nemzetközi megnevezése szerint a biodiverzitás napját civil kezdeményezésre az ENSZ közgyűlése fogadta el 2000-ben, hazánk 2005-ben csatlakozott, azóta rendeznek eseményeket ennek kapcsán itthon is. Az ENSZ Környezeti Programjának közgyűlése 1992. május 22-én fogadta el a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végleges szövegét, melyet néhány hónappal később a Rio de Janeiro-ban megtartott Föld-csúcs is magáévá tett.
A magyar honvédsereg tavaszi hadjáratának dicsőséges csúcspontja Buda várának visszafoglalása az osztrák császári csapatoktól. A Görgey Artúr parancsnoksága alatt harcoló mintegy 31.000 fős magyar sereg május 4-én kezdte meg a vár ostromát a nyugati fal tüzérségi rombolásával. A május 21-én hajnali 3 órakor indított gyalogsági roham során a magyar honvédek betörtek a várba és elsöpörték az ellenállást. Az ostrom során a vár parancsnoka, Heinrich Hentzi vezérőrnagy is életét vesztette. A győzelem főleg szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen Buda várának visszafoglalásával a főváros, a magyar szuverenitás megtestesítője szabadult fel az idegen uralom alól.
A magyar honvédsereg tavaszi hadjáratának dicsőséges csúcspontja Buda várának visszafoglalása az osztrák császári csapatoktól. A Görgey Artúr parancsnoksága alatt harcoló mintegy 31.000 fős magyar sereg május 4-én kezdte meg a vár ostromát a nyugati fal tüzérségi rombolásával. A május 21-én hajnali 3 órakor indított gyalogsági roham során a magyar honvédek betörtek a várba és elsöpörték az ellenállást. Az ostrom során a vár parancsnoka, Heinrich Hentzi vezérőrnagy is életét vesztette. A győzelem főleg szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen Buda várának visszafoglalásával a főváros, a magyar szuverenitás megtestesítője szabadult fel az idegen uralom alól.
A magyar honvédsereg tavaszi hadjáratának dicsőséges csúcspontja Buda várának visszafoglalása az osztrák császári csapatoktól. A Görgey Artúr parancsnoksága alatt harcoló mintegy 31.000 fős magyar sereg május 4-én kezdte meg a vár ostromát a nyugati fal tüzérségi rombolásával. A május 21-én hajnali 3 órakor indított gyalogsági roham során a magyar honvédek betörtek a várba és elsöpörték az ellenállást. Az ostrom során a vár parancsnoka, Heinrich Hentzi vezérőrnagy is életét vesztette. A győzelem főleg szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen Buda várának visszafoglalásával a főváros, a magyar szuverenitás megtestesítője szabadult fel az idegen uralom alól.