Időszaki kiállítás
Időszaki
Tárlatvezetés
Állandó
Állandó kiállítás
Interaktív
Fotó
Régészet
Helytörténet
Kiállításjegy
Képzőművészet
Galéria
Emlékkiállítás
Esküvő kiállítás
Mezőgazdaság
Esküvő
Kutya
LEGO®
Megnyitó
Kertészet
Naptár
Állat
Kiállítóhely
Dinoszaurusz
Design
Művészet
Földtörténet
Kaktusz
Autó
Bányászat
Grafika
Porcelán
Néprajz
Magyar Kultúra Napja
Babakiállítás
Ékszer
Macska
Ásvány
Tematikus kiállítás
Szakkiállítás
Történelem
Biennálé
Egyháztörténet
Vasúttörténet
LEGO®
Szabadtéri
Mesterségek
Modellezés
Hangszer
Mézeskalács

A létesítmény két fő pillére a 34 fő befogadására alkalmas szálláshely, valamint a foglalkoztató és kiállítási épület. Az érdeklődők egy interaktív kiállítás keretében ismerhetik meg az erdő élővilágát, vagy akár körbe is nézhetnek az életnagyságú vadászlesről. A kutatószobájában lehetőség van az élő- és élettelen környezet vizsgálatára, a foglalkoztató teremben pedig akár kisebb létszámú konferenciát is meg lehet tartani. Az épületek mellett egy játszótér is várja a gyerekeket. A RÖNK a hagyományos zempléni falu építészeti elemeit is megjeleníti egy mini skanzen formájában.
A létesítmény két fő pillére a 34 fő befogadására alkalmas szálláshely, valamint a foglalkoztató és kiállítási épület. Az érdeklődők egy interaktív kiállítás keretében ismerhetik meg az erdő élővilágát, vagy akár körbe is nézhetnek az életnagyságú vadászlesről. A kutatószobájában lehetőség van az élő- és élettelen környezet vizsgálatára, a foglalkoztató teremben pedig akár kisebb létszámú konferenciát is meg lehet tartani. Az épületek mellett egy játszótér is várja a gyerekeket. A RÖNK a hagyományos zempléni falu építészeti elemeit is megjeleníti egy mini skanzen formájában.

A létesítmény két fő pillére a 34 fő befogadására alkalmas szálláshely, valamint a foglalkoztató és kiállítási épület. Az érdeklődők egy interaktív kiállítás keretében ismerhetik meg az erdő élővilágát, vagy akár körbe is nézhetnek az életnagyságú vadászlesről. A kutatószobájában lehetőség van az élő- és élettelen környezet vizsgálatára, a foglalkoztató teremben pedig akár kisebb létszámú konferenciát is meg lehet tartani. Az épületek mellett egy játszótér is várja a gyerekeket. A RÖNK a hagyományos zempléni falu építészeti elemeit is megjeleníti egy mini skanzen formájában.

Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.
Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.

Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.

Samu Géza szobrászművész állandó kiállítása, melyet a művész úr felesége adományozott Pécsváradnak. Samu Gézát a Pécsváradon alkotó szobrászművészhez, Kígyós Sándorhoz fűződő barátsága kötötte a Zengő lábánál fekvő kisvároshoz. Mikor – mindössze 42 évesen – elhunyt, hagyatékát, szobrainak nagy részét a felesége adományozta Pécsváradnak, ahol azok állandó kiállításként a régi iskola szépen felújított épületében kaptak helyet.
Samu Géza szobrászművész állandó kiállítása, melyet a művész úr felesége adományozott Pécsváradnak. Samu Gézát a Pécsváradon alkotó szobrászművészhez, Kígyós Sándorhoz fűződő barátsága kötötte a Zengő lábánál fekvő kisvároshoz. Mikor – mindössze 42 évesen – elhunyt, hagyatékát, szobrainak nagy részét a felesége adományozta Pécsváradnak, ahol azok állandó kiállításként a régi iskola szépen felújított épületében kaptak helyet.

Samu Géza szobrászművész állandó kiállítása, melyet a művész úr felesége adományozott Pécsváradnak. Samu Gézát a Pécsváradon alkotó szobrászművészhez, Kígyós Sándorhoz fűződő barátsága kötötte a Zengő lábánál fekvő kisvároshoz. Mikor – mindössze 42 évesen – elhunyt, hagyatékát, szobrainak nagy részét a felesége adományozta Pécsváradnak, ahol azok állandó kiállításként a régi iskola szépen felújított épületében kaptak helyet.

Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.

Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.

Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.

Állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban. Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.

A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.
A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.

A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.