Tárnokréti mellet a Rápca folyó túlpartján áll a fából készült kilátó.
A három szintes, fából készült kilátót 2011-ben építették fel Villány északi felénél a Templom-hegyen. A kilátó a Templomhegyi tanösvény felső végpontjánál érhető el. A felső szintről a páratlan kilátásban lesz része a látogatóknak.
Máriagyűdtől nyugatra, a Tenkes déli oldalában a Bálint úton vezető Csodabogyó tanösvény S sávval jelzett útvonalán található kilátó. A faszerkezetű kilátót Révész Mária tervezésében 2003-ban adták át. A Csodabogyó-tanösvény egy 2,5 km-es sétaút a Mecsekben. Egyik vége a Tenkes-hegy alatt a másik Máriagyűd templománál található. A tanösvényen emelkedő nyolcszögalapú fakilátóból szép kilátás nyílik a közeli Máriagyűdre és kegytemplomra valamint Siklósra. Maga a kilátó nem túl magas, egyszintes építmény.
Máriagyűdtől nyugatra, a Tenkes déli oldalában a Bálint úton vezető Csodabogyó tanösvény S sávval jelzett útvonalán található kilátó. A faszerkezetű kilátót Révész Mária tervezésében 2003-ban adták át. A Csodabogyó-tanösvény egy 2,5 km-es sétaút a Mecsekben. Egyik vége a Tenkes-hegy alatt a másik Máriagyűd templománál található. A tanösvényen emelkedő nyolcszögalapú fakilátóból szép kilátás nyílik a közeli Máriagyűdre és kegytemplomra valamint Siklósra. Maga a kilátó nem túl magas, egyszintes építmény.
Máriagyűdtől nyugatra, a Tenkes déli oldalában a Bálint úton vezető Csodabogyó tanösvény S sávval jelzett útvonalán található kilátó. A faszerkezetű kilátót Révész Mária tervezésében 2003-ban adták át. A Csodabogyó-tanösvény egy 2,5 km-es sétaút a Mecsekben. Egyik vége a Tenkes-hegy alatt a másik Máriagyűd templománál található. A tanösvényen emelkedő nyolcszögalapú fakilátóból szép kilátás nyílik a közeli Máriagyűdre és kegytemplomra valamint Siklósra. Maga a kilátó nem túl magas, egyszintes építmény.
A Kelet-Cserhátban, a Tepke csúcsán áll a 22,40 méter magas kilátó. Innen festői kilátás nyílik a Mátrára és a Cserhátra, nyugat felé pedig a Börzsönyre. A Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, de egyik sem vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal. A kilátó alatti túraúton információs tábla segíti az eligazodást a környék állat- és növényvilágában, illetve a természeti környezetben.
A Kelet-Cserhátban, a Tepke csúcsán áll a 22,40 méter magas kilátó. Innen festői kilátás nyílik a Mátrára és a Cserhátra, nyugat felé pedig a Börzsönyre. A Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, de egyik sem vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal. A kilátó alatti túraúton információs tábla segíti az eligazodást a környék állat- és növényvilágában, illetve a természeti környezetben.
A Kelet-Cserhátban, a Tepke csúcsán áll a 22,40 méter magas kilátó. Innen festői kilátás nyílik a Mátrára és a Cserhátra, nyugat felé pedig a Börzsönyre. A Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, de egyik sem vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal. A kilátó alatti túraúton információs tábla segíti az eligazodást a környék állat- és növényvilágában, illetve a természeti környezetben.
Zalaköveskút határában, a kis község egyik legmagasabb pontján áll a Teréz Anya kilátó. Tetejéről csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre. Egy kevéssé ismert, mégis csodálatos kilátó a zalaköveskúti, amely 2011-ben épült. Erős, masszív szerkezetű faépítményről van szó, amely komoly magasságba emelkedik. A tetőről egészen messze elláthatunk jó idő esetén, az egész Zalai-dombság kitűnően látszik, Keszthely, Hévíz városát is felfedezhetjük.
Zalaköveskút határában, a kis község egyik legmagasabb pontján áll a Teréz Anya kilátó. Tetejéről csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre. Egy kevéssé ismert, mégis csodálatos kilátó a zalaköveskúti, amely 2011-ben épült. Erős, masszív szerkezetű faépítményről van szó, amely komoly magasságba emelkedik. A tetőről egészen messze elláthatunk jó idő esetén, az egész Zalai-dombság kitűnően látszik, Keszthely, Hévíz városát is felfedezhetjük.
Zalaköveskút határában, a kis község egyik legmagasabb pontján áll a Teréz Anya kilátó. Tetejéről csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre. Egy kevéssé ismert, mégis csodálatos kilátó a zalaköveskúti, amely 2011-ben épült. Erős, masszív szerkezetű faépítményről van szó, amely komoly magasságba emelkedik. A tetőről egészen messze elláthatunk jó idő esetén, az egész Zalai-dombság kitűnően látszik, Keszthely, Hévíz városát is felfedezhetjük.
Rita szép, míves ácsmunka tibolddaróci panorámás kilátó, ahonnan fenséges panorámában gyönyörködhet a látogató. Tibolddaróc bükkaljai borsodi település.
A Tihanyi-félsziget központi részén, az Apáti-hegyen áll az egykori római őrtornyokra hasonlító építmény. Mintegy 15 méterrel magasodik a térszín fölé, csodálatos körpanorámát nyújtva a kirándulóknak. Az Őrtorony kilátóból szinte az egész Balaton látszik: a Külső-tó, a kisebb Belső-tó és az ófalu, a háttérben Balatonfüred, dél felé nézve Zamárdit, Földvárt, Szántódot, nyugatra a Nyereg-hegyet, Csúcs-hegyet, Örvényest, Udvarit, Aszófőt és a Sajkodi-öblöt csodálhatjuk meg. A A kilátó megközelítéséhez a parkolóhelyet Tihany községbe vezető bekötőút csatlakozásánál alakították ki.
A Tihanyi-félsziget központi részén, az Apáti-hegyen áll az egykori római őrtornyokra hasonlító építmény. Mintegy 15 méterrel magasodik a térszín fölé, csodálatos körpanorámát nyújtva a kirándulóknak. Az Őrtorony kilátóból szinte az egész Balaton látszik: a Külső-tó, a kisebb Belső-tó és az ófalu, a háttérben Balatonfüred, dél felé nézve Zamárdit, Földvárt, Szántódot, nyugatra a Nyereg-hegyet, Csúcs-hegyet, Örvényest, Udvarit, Aszófőt és a Sajkodi-öblöt csodálhatjuk meg. A A kilátó megközelítéséhez a parkolóhelyet Tihany községbe vezető bekötőút csatlakozásánál alakították ki.
A Tihanyi-félsziget központi részén, az Apáti-hegyen áll az egykori római őrtornyokra hasonlító építmény. Mintegy 15 méterrel magasodik a térszín fölé, csodálatos körpanorámát nyújtva a kirándulóknak. Az Őrtorony kilátóból szinte az egész Balaton látszik: a Külső-tó, a kisebb Belső-tó és az ófalu, a háttérben Balatonfüred, dél felé nézve Zamárdit, Földvárt, Szántódot, nyugatra a Nyereg-hegyet, Csúcs-hegyet, Örvényest, Udvarit, Aszófőt és a Sajkodi-öblöt csodálhatjuk meg. A A kilátó megközelítéséhez a parkolóhelyet Tihany községbe vezető bekötőút csatlakozásánál alakították ki.
A Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő ártéri maradvány egyedülálló élővilággal bír. A kilátóról körpanoráma nyílik a holtágakat kisérő liget- és láperdőkre, ártéri mocsarakra és mocsárrétekre. A Kontyvirág tanösvény útvonalán fekvő építmény gyalogosan vagy kerékpárral, száraz időben kerekesszékkel is megközelíthető.
A Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő ártéri maradvány egyedülálló élővilággal bír. A kilátóról körpanoráma nyílik a holtágakat kisérő liget- és láperdőkre, ártéri mocsarakra és mocsárrétekre. A Kontyvirág tanösvény útvonalán fekvő építmény gyalogosan vagy kerékpárral, száraz időben kerekesszékkel is megközelíthető.
A Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő ártéri maradvány egyedülálló élővilággal bír. A kilátóról körpanoráma nyílik a holtágakat kisérő liget- és láperdőkre, ártéri mocsarakra és mocsárrétekre. A Kontyvirág tanösvény útvonalán fekvő építmény gyalogosan vagy kerékpárral, száraz időben kerekesszékkel is megközelíthető.
Közép-Európa legferdébb tornya. A szécsényi tűztorony egy barokk stílusú tűztorony, ami a 18. században épült. A helytörténeti kutatások kiderítették, hogy 1718-tól fából, majd 1820-tól kőből készült harangtorony állt itt. A mai tornyot 1893-ban építették. A második világháború során a toronytól 80 méterre bomba robbant, sokan ennek tulajdonították az építmény elferdülését. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.
Közép-Európa legferdébb tornya. A szécsényi tűztorony egy barokk stílusú tűztorony, ami a 18. században épült. A helytörténeti kutatások kiderítették, hogy 1718-tól fából, majd 1820-tól kőből készült harangtorony állt itt. A mai tornyot 1893-ban építették. A második világháború során a toronytól 80 méterre bomba robbant, sokan ennek tulajdonították az építmény elferdülését. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.
Közép-Európa legferdébb tornya. A szécsényi tűztorony egy barokk stílusú tűztorony, ami a 18. században épült. A helytörténeti kutatások kiderítették, hogy 1718-tól fából, majd 1820-tól kőből készült harangtorony állt itt. A mai tornyot 1893-ban építették. A második világháború során a toronytól 80 méterre bomba robbant, sokan ennek tulajdonították az építmény elferdülését. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.
Veszprém egyik jelképe az eredetileg őrtoronynak szánt Tűztorony. A Veszprémi Vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk Veszprém városrészeire. Órája negyedóránként jelez, minden egész órában pedig Csermák Antal György veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza.
Veszprém egyik jelképe az eredetileg őrtoronynak szánt Tűztorony. A Veszprémi Vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk Veszprém városrészeire. Órája negyedóránként jelez, minden egész órában pedig Csermák Antal György veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza.
Veszprém egyik jelképe az eredetileg őrtoronynak szánt Tűztorony. A Veszprémi Vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk Veszprém városrészeire. Órája negyedóránként jelez, minden egész órában pedig Csermák Antal György veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza.
