Kirándulás

TiszaörvényTiszavirág Ártéri Sétaút 2026 - gyalogtúra egész évben a Tisza-tavi tanösvényen. Az 1500 m hosszú tanösvény a tiszavirág (kérész) életét, fejlődési fázisait és a Tisza-tó élővilágát mutatja be. Madármegfigyelő tornyai és a séta végcélját is jelentő belső tó, a Göbe halászladikjai is igen népszerűek. Ezeket különösen a fotósok és a csónakos barangolók veszik szívesen birtokukba hosszabb-rövidebb időre.

Biharugra látnivalói a Körös-Maros Nemzeti Park területén helyezkednek el. A Madárvárta és a hozzá tartozó tanösvény mellett a halastavak jelentik a legnépszerűbb látnivalókat Biharugrán. A Biharugrai-halastavak és a környező területek védetté nyilvánítását már a hetvenes években szorgalmazták, végül 1990-ben egy 7991 hektáros terület került védelem alá Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, Mezőgyán és Geszt határában. A fokozottan védett területek kiterjedése 1424 hektár. Az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás, elsősorban a Korhány, a Köles-ér és a Gyepes áradásai alakították ki azt a hatalmas Körösnagyharsánytól Vésztőig húzódó vízivilágot, amelyet Kis-Sárrét néven említünk. A XIX. század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében az ártéri közösségek élőhelye drasztikusan beszűkült, nagyrészt teljesen eltűnt, másik részükön átalakult, például halastavakat létesítettek.

A kialakított vizes élőhelyen vízi madarak, mocsári teknősök, halak élnek. Az Állatparkban közel 40 féle madár- és emlős illetve halfaj egyedeit tekinthetik meg az érdeklődők. Az Anna-ligeti-tanösvény mentén- mintegy 1450 méteres szakaszon- 8 madárvolier, négy ragadozóház, lekerített vizes élőhely, külön átjárható mókusház, kültéri teknős terrárium, 4 nagy kifutó egy speciális, veszélyes állat tartására alkalmas kifutó, a látogatóközpont épületében pedig egy 7000 literes akváriumrendszer ad otthont a bemutatott állatoknak. Az itt megtalálható állatok részben különböző fajvédelmi programokban résztvevő állatfajok példányai, részben pedig - különböző okok miatt- a természetben önálló életre alkalmatlan egyedek.

A közel két kilométer hosszúságú tanösvény a Bihari Madárvártától indul és ide is érkezik vissza. A Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának egyik utolsó hírmondójaként maradt fenn a Sző-rét mocsara, mely 1997 óta a nemzetközi jelentőségű vizes területekről szóló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik.

A 781 hektáros terület 1976 óta áll természetvédelmi oltalom alatt. A Péteri-tó 3 tóegységből álló tórendszere eredetileg természetes szikes tó volt, melyet a XX. század során alakítottak halastóvá. A tavak területe kb. 220 ha.

Kiskunmajsa határában található a tartós szegfű egyik élőhelye, a bodoglári homokbuckák területe. A fokozottan védett tartós szegfű hazánk bennszülött növényfaja, amely kizárólag a Duna-Tisza közén fordul elő. Egyik legnagyobb állománya Bodoglár térségében található.

A Tiszaalpáron található bronzkori földvár történetét és a bronzkori emberek életmódját ismerteti meg a tanösvény.

A vaskúti halmokról újkori forrásokban első nyomot az ún. II. József-féle katonai felmérésben találunk. Az 1783-ban készült térképlap feltünteti a halmokat Vaskút községtől délre. Az északi csoportban 6 halmot, míg a déliben – a vár körül – kilencet.

A Szelidi-tó, mely 1976 óta természetvédelmi terület, a Duna-völgy alföldi szakaszán, a Kalocsai-síkságon helyezkedik el néhány kilométerre Dunapatajtól.

Tömörkénytől Szegedig húzódik a látnivalókban és természeti értékekben egyaránt gazdag Pusztaszeri tájvédelmi törzet. Fontosabb élőhelyei a szikes és halastavak, morotvák, mocsárrétek, homok és szikes puszták. Legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, mely egy hajdani szikes tóból kialakított halastó rendszer.