Római kori kőtár Komáromban - Az erőd 250 méter hosszú kazamatafolyosóján 1965-ben nyílt meg a Klapka György Múzeum első kiállítása, a római kori kőtár. A kiállítás 1993-ban átrendezésre került, ekkor a műemléképület hangulatos belső helyiségeiben kaptak helyet a Szőny területén talált kőfaragványok.
Római kori kőtár Komáromban - Az erőd 250 méter hosszú kazamatafolyosóján 1965-ben nyílt meg a Klapka György Múzeum első kiállítása, a római kori kőtár. A kiállítás 1993-ban átrendezésre került, ekkor a műemléképület hangulatos belső helyiségeiben kaptak helyet a Szőny területén talált kőfaragványok.
Római kori kőtár Komáromban - Az erőd 250 méter hosszú kazamatafolyosóján 1965-ben nyílt meg a Klapka György Múzeum első kiállítása, a római kori kőtár. A kiállítás 1993-ban átrendezésre került, ekkor a műemléképület hangulatos belső helyiségeiben kaptak helyet a Szőny területén talált kőfaragványok.
Kiemelt partner
A Magyar Nemzeti Múzeum új régészeti kiállítóhelye és látogatóközpontja a Campona Victrix - Győzedelmes Campona, mely egy római kori erőd helyén nyílt meg azzal a nem titkolt céllal, hogy ez a régóta elhanyagolt műemlék turisztikailag újra hasznosítva legyen. A kiállítóhelyen Kőtár, egy kisebb játszótér, régészeti park és látogatóközpont is várja az érdeklődőket. A látogatóközpont a Nagytétényi barokk kastély mögött, az egykori uradalmi istálló épületében került kialakításra, mely különböző kiállításoknak ad otthont.
A Magyar Nemzeti Múzeum új régészeti kiállítóhelye és látogatóközpontja a Campona Victrix - Győzedelmes Campona, mely egy római kori erőd helyén nyílt meg azzal a nem titkolt céllal, hogy ez a régóta elhanyagolt műemlék turisztikailag újra hasznosítva legyen. A kiállítóhelyen Kőtár, egy kisebb játszótér, régészeti park és látogatóközpont is várja az érdeklődőket. A látogatóközpont a Nagytétényi barokk kastély mögött, az egykori uradalmi istálló épületében került kialakításra, mely különböző kiállításoknak ad otthont.
A Magyar Nemzeti Múzeum új régészeti kiállítóhelye és látogatóközpontja a Campona Victrix - Győzedelmes Campona, mely egy római kori erőd helyén nyílt meg azzal a nem titkolt céllal, hogy ez a régóta elhanyagolt műemlék turisztikailag újra hasznosítva legyen. A kiállítóhelyen Kőtár, egy kisebb játszótér, régészeti park és látogatóközpont is várja az érdeklődőket. A látogatóközpont a Nagytétényi barokk kastély mögött, az egykori uradalmi istálló épületében került kialakításra, mely különböző kiállításoknak ad otthont.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
A Komáromi Klapka György Múzeum és kiállítóhelyei Komárom történetét, a régészeti ásatások eredményeit és híres komáromiakat mutatnak be. A múzeumhoz tartozik a Brigetio Öröksége Látogatóközpont, a DDr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti kiállítás, Kecskés László Emlékház és Kertje, a Czibor Zoltán Emlékszoba és a római kőtár az Igmándi erődben.
A Komáromi Klapka György Múzeum és kiállítóhelyei Komárom történetét, a régészeti ásatások eredményeit és híres komáromiakat mutatnak be. A múzeumhoz tartozik a Brigetio Öröksége Látogatóközpont, a DDr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti kiállítás, Kecskés László Emlékház és Kertje, a Czibor Zoltán Emlékszoba és a római kőtár az Igmándi erődben.
A Komáromi Klapka György Múzeum és kiállítóhelyei Komárom történetét, a régészeti ásatások eredményeit és híres komáromiakat mutatnak be. A múzeumhoz tartozik a Brigetio Öröksége Látogatóközpont, a DDr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti kiállítás, Kecskés László Emlékház és Kertje, a Czibor Zoltán Emlékszoba és a római kőtár az Igmándi erődben.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A rendház épülete ma a Szent István Király Múzeum központja, 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Itt van a római kőtár mellett a régészeti kiállítás, a díszterem időszaki kiállításoknak ad helyet, az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van az antropológiai gyűjtemény, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Itt van központi előadótermünk és a muzeológusok kutatószobái is. A látogatók figyelmét a kiállításokon kívül szeretnénk felhívni a lépcsőház és az előadóterem gazdag stukkódíszére, amelynek valószínűleg egy olasz művész az alkotója. A kiállításból a második emeletre vezető lépcsőház freskói a lorettói litánia szövegét illusztrálják. A képek mostanáig ismeretlenek voltak, valószínűleg még a XIX. század elején levakolták őket. Feltételezhető, hogy alkotójuk a templom freskóit készítő Franz Sambachot segítő jezsuita fráter, Anton Werle és Johann Magis közül került ki.
A rendház épülete ma a Szent István Király Múzeum központja, 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Itt van a római kőtár mellett a régészeti kiállítás, a díszterem időszaki kiállításoknak ad helyet, az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van az antropológiai gyűjtemény, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Itt van központi előadótermünk és a muzeológusok kutatószobái is. A látogatók figyelmét a kiállításokon kívül szeretnénk felhívni a lépcsőház és az előadóterem gazdag stukkódíszére, amelynek valószínűleg egy olasz művész az alkotója. A kiállításból a második emeletre vezető lépcsőház freskói a lorettói litánia szövegét illusztrálják. A képek mostanáig ismeretlenek voltak, valószínűleg még a XIX. század elején levakolták őket. Feltételezhető, hogy alkotójuk a templom freskóit készítő Franz Sambachot segítő jezsuita fráter, Anton Werle és Johann Magis közül került ki.
A rendház épülete ma a Szent István Király Múzeum központja, 1978-ban került a múzeum kezelésébe. Itt van a római kőtár mellett a régészeti kiállítás, a díszterem időszaki kiállításoknak ad helyet, az épület ad otthont a központi restaurátor műhelynek, a fotólaboratóriumnak, az adattárnak. Itt van az antropológiai gyűjtemény, mely egyike a legnagyobbaknak hazánkban. Itt van központi előadótermünk és a muzeológusok kutatószobái is. A látogatók figyelmét a kiállításokon kívül szeretnénk felhívni a lépcsőház és az előadóterem gazdag stukkódíszére, amelynek valószínűleg egy olasz művész az alkotója. A kiállításból a második emeletre vezető lépcsőház freskói a lorettói litánia szövegét illusztrálják. A képek mostanáig ismeretlenek voltak, valószínűleg még a XIX. század elején levakolták őket. Feltételezhető, hogy alkotójuk a templom freskóit készítő Franz Sambachot segítő jezsuita fráter, Anton Werle és Johann Magis közül került ki.
