Magyarországon a XIX. század végén, a XX. század első felében, a historizmus majd a szecesszió korszakában rendkívül magas színvonalú kovácsművesség virágzott. A Balinkai Kovácsműves Alkotóháza célja a kovács kézműves hagyományok ápolása, újjáélesztése. Ezen hagyományok széleskörű megismertetése a közönséggel, a kézművesség szerepének erősítése, a szakmailag, esztétikailag hiteles alkotómunkához szükséges feltételek megteremtésének segítése, szakmai képzések, továbbképzések támogatása.
Magyarországon a XIX. század végén, a XX. század első felében, a historizmus majd a szecesszió korszakában rendkívül magas színvonalú kovácsművesség virágzott. A Balinkai Kovácsműves Alkotóháza célja a kovács kézműves hagyományok ápolása, újjáélesztése. Ezen hagyományok széleskörű megismertetése a közönséggel, a kézművesség szerepének erősítése, a szakmailag, esztétikailag hiteles alkotómunkához szükséges feltételek megteremtésének segítése, szakmai képzések, továbbképzések támogatása.
Magyarországon a XIX. század végén, a XX. század első felében, a historizmus majd a szecesszió korszakában rendkívül magas színvonalú kovácsművesség virágzott. A Balinkai Kovácsműves Alkotóháza célja a kovács kézműves hagyományok ápolása, újjáélesztése. Ezen hagyományok széleskörű megismertetése a közönséggel, a kézművesség szerepének erősítése, a szakmailag, esztétikailag hiteles alkotómunkához szükséges feltételek megteremtésének segítése, szakmai képzések, továbbképzések támogatása.
A falumúzeumot egy XIX. századi kovácsműhelyben rendezték be, eredeti füstöskonyhával, parasztszobával. A faluban dolgozó utolsó patkolókovácsé, Vörös Lajos kovácsmesteré volt. A település egyik legrégebbi építészeti, ipartörténeti és néprajzi emléke.
A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.
A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.
A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.
A kovácsolás mint ősi mesterség bemutatása korhű kovácsműhelyben interaktív módon. A kovácsműhely valamikor az 1800-as évek végén épült. Molnár Ferenc kovácsmester műhelye volt. A műhely felújítása közel öt évbe került, sok eredeti szerszám hiányzott, elveszett, amit pótolni kellett. 2008-ban Mayer Mihály pécsi püspök felszentelte, akkor nyílt meg a nyilvánosság előtt. Az ide látogató gyerekeket felnőtteket bevonva készítenek kisebb kovácsolt tárgyakat. (kovácsszeg, ácskapocs, kovácsolt karkötő, medál).
A kovácsolás mint ősi mesterség bemutatása korhű kovácsműhelyben interaktív módon. A kovácsműhely valamikor az 1800-as évek végén épült. Molnár Ferenc kovácsmester műhelye volt. A műhely felújítása közel öt évbe került, sok eredeti szerszám hiányzott, elveszett, amit pótolni kellett. 2008-ban Mayer Mihály pécsi püspök felszentelte, akkor nyílt meg a nyilvánosság előtt. Az ide látogató gyerekeket felnőtteket bevonva készítenek kisebb kovácsolt tárgyakat. (kovácsszeg, ácskapocs, kovácsolt karkötő, medál).
A kovácsolás mint ősi mesterség bemutatása korhű kovácsműhelyben interaktív módon. A kovácsműhely valamikor az 1800-as évek végén épült. Molnár Ferenc kovácsmester műhelye volt. A műhely felújítása közel öt évbe került, sok eredeti szerszám hiányzott, elveszett, amit pótolni kellett. 2008-ban Mayer Mihály pécsi püspök felszentelte, akkor nyílt meg a nyilvánosság előtt. Az ide látogató gyerekeket felnőtteket bevonva készítenek kisebb kovácsolt tárgyakat. (kovácsszeg, ácskapocs, kovácsolt karkötő, medál).
Az Őrségi Nemzeti Park területén található, XIX. századi kovácsműhely egyetlen helyiségből álló épületét, egy lebontott szőlőhegyi pince borona falának gerendáiból emelték.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata.
Országos eseménynaptár
