Kultúra

A könyvtár az 1893-ban Herman Ottó által megalapított Madártani Intézet kézikönyvtárának jogutódja. Története olyan neves ornitológusok személyéhez kapcsolódik, mint Csörgey Titusz, Vertse Albert, Schenk Jakab, Warga Kálmán és Keve András, akik az intézet igazgatóiként vagy tudományos munkatársaiként a könyvtár gyarapításában tevőleges részt vállaltak. A századfordulóban és a második világháború előtti időszakban világszerte számon tartott könyv- és folyóirat-gyűjteményének nagy része 1944-ben a bombázások alatt megsemmisült.

A közművelődési közszolgáltatások mellett egyéb tevékenységeknek, köz-szolgáltatások megszervezésének is helyszínt biztosító integrált közösségi színtér.

Az 1994-ben átadott épületkomplexum a test és a szellem műhelye, melyben a Művelődési Otthon, a Községi és Iskolai Könyvtár, a Teleház és az Általános Iskola tornaterme kapott helyet. A tetőtérben 30 fős szálláshely lett kialakítva. A Faluház ad otthont az 1984 -ben alakult azóta a Garabonciás Művészeti Iskola keretében működő Motolla Táncegyüttesnek ( alsó tagozatos gyerekekből álló néptánccsoport ), a Dobogó Citerazenakarnak, a Tarsoly Együttesnek ill. az 1989 -ben alakult Kisgyőri Népdalkörnek. Itt van a bázishelye a Kisgyőrért Egyesületnek, a Bükkaljai Mesterek Népművészeti Egyesületének, a polgárőrségnek, a magyarok szövetségének, a kökörcsin táncegyüttesnek, a kondicionáló tornának, a tájékozódási futóknak, a huszár táncosoknak, és a barantásoknak is. Egész évben hangulatos, jól fölszerelt 10 000 kötetes könyvtár és sokszínű, gazdag program várja az érdeklődőket.

A kisvárdai Várday István Városi Könyvtár gyönyörű könyvtár a csendes szórakozáshoz és tanuláshoz! Könyvtár a tartalmas közösségi programokhoz!

A Szent István teret szegélyező épületegyüttes ad otthont a város legnagyobb művelődési intézményének, a Klebelsberg Művelődési Központnak. Az új építésű épületben színházterem, ifjúsági terek, kiállítóhelyek biztosítják a kulturális rendezvények hátterét, míg a teraszos-galériás kialakítású presszó, a csocsó és a billiárd a fiatalabbak szórakozási lehetőségeit színesítik. A művelődési központ épülete közvetlen összeköttetésben áll a Kisteleki Általános Iskola aulájával, így a városi rendezvények lebonyolítására akár e két tér közösen is igénybe vehető. A művelődési központ állandó helyszínt biztosít a város civil szervezeteinek rendszeres és alkalmi rendezvényeinek, valamint a városi és a városban lévő intézmények nagyrendezvényeihez.

Galéria-hangulat, programok és workshopok, gyerek(es)eknek is. A tó felé menet, a tótól jövet, lehet nézelődni, kérdezgetni, kóstolni, kipróbálni, elidőzni, sőt kávé és más finomságok, kézműves meglepetések, unikális unikornisok is kaphatók.

A Korona Szalon kulturális és közösségi funkciójú: irodalmi estek, vonósnégyes koncertek, pódiumbeszélgetések, hangversenyek, kiállítások, konferenciák szerepelnek kínálatában.

A kulturálódás közösségi színtere. Könyvek helyben olvasására, kölcsönzésére, információk szerzésére van lehetőség. Színes programokkal várják az érdeklődőket.

A Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár, mint a Dél-Pest Megyei kistérség legnagyobb nyilvános könyvtára és kulturális központja, fő feladatának tekinti, hogy az állampolgárok számára biztosítsa magyar és egyetemes kultúra kincseinek megismertetését, a hazai és nemzetközi információhoz és a tudáshoz való szabad hozzáférést, az önművelés, a szabadidő értékes eltöltésének segítését, az élethosszig tartó tanulás támogatását, az olvasáskultúra kialakítását, fejlesztését.

Az intézmény a város centrumában helyezkedik el, összesen 3000 m2 alapterületen. Rendezvénykínálatát a különböző igényekre és funkciókra orientálja. Otthont ad Oroszlány város civil szervezeteinek, klubjainak, az ismeretterjesztésnek és amatőr alkotóknak. Az intézmény feladata a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, a különböző kultúrák közötti kapcsolat kiépítésének és fenntartásának segítése. A közösségi részvétel növelése, az önkéntesség erősítése, a gyermekek, az ifjúság, az idősek társadalmi, kulturális részvételének fejlesztése. Dolgozói fontos feladatuknak tartják a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek gondozását, a bányászhagyományok megőrzését, ápolását és továbbadását.