Látogatás

A kiállítás célja, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye a villa történelmi részét, közelebb vigyen a tatai lovasélet aranykorához és egyben emléket állítson azoknak, akik lóversenyzésben és -tenyésztésben világhírnevet szereztek Tatának. Lehetőség van a Villa stúdiók bérlésére korhű bútorokkal, továbbá fotós oktatásra, fotós-filmes táborok lebonyolításár, családi, céges rendezvényekre.

A műhelyben különböző kézműves tevékenységeket és népi játékokat lehetett kipróbálni, illetve egy kiállítás is várja a látogatókat.

A családi vállalkozás lelke, Hudák Józsefné (Zsótér Julianna) és férje az 1970-es évektől az 1980-as évek közepéig makraméval foglalkoztak, az ügyes kezű asszony művészeti nívódíjas makramé készítővé vált. E tevékenysége után a Szegedi Háziipari Szövetkezet bedolgozója lett, onnan kapta az alapanyagokat, a mintákat stb. A kiváló szervezőtehetségű Julianna keze alá olykor húsz helyi lakos is dolgozott (szőtteseik Erfurtba és Frankfurtba is eljutottak). A „szegedi” évek után is a szövésnél maradtak, de immáron családi vállalkozásban. Julianna férje és fiai, József és Csaba 1989-1990-ben készítettek egy szövőgépet, melyen szőnyegeket, asztalterítőket, függönyöket gyártottak, és ezeket saját maguk értékesítették

Az Inotai Hőerőmű tekintélyt sugárzó három óriás hűtőtornya csak úgy vonzza a tekintetet. Nem csoda, hiszen a szóban forgó gyártelep az 1950-es évek egyik legnagyobb magyarországi ipari beruházása volt. Gőzkazánjai és turbógenerátorai fél évszázadon át szolgáltattak áramot a hazai elektromos hálózatba. Vezetett sétatúrán az érdeklődők személyesen is megismerhetik Inota történetét, megtekinthetik az Inotai Hőerőmű egyszerre kísérteties és impozáns épületegyüttesének exkluzív belső tereit is.

Ipolyszalka Tájháza abban különbözik sok más néprajzi gyűjteménytől, falumúzeumtól és tájháztól, hogy élő intézményként, kézműves műhelyként működik. Az 1987-ben vályogból épült sátortetős ház utcára néző két ablakát kék és zöld színű virágornamentika díszíti. Tisztaszobájának padlója döngölt, mennyezete gerendás. A tisztakonyhában csak vendégeket fogadtak. A család a hátsó házban élte az életét. Télen-nyáron gazdag programmal, a népi eledelek kínálatával várják a vendégeket. Több, mint 20 éve tartanak kézműves táborokat. A szalkai kuglóf, a kemencében sült kenyerek, a hagyományok szerint elkészített télire valók is közkedveltek.

Kisboldogasszony Erdei Kápolna mellett megújuló energiát használó turistaház is szolgálja az aktív pihenést. A komplexum egyaránt alkalmas sport, vallási és turisztikai rendezvények teljes körű lebonyolítására éppúgy, mint családi kikapcsolódásra.

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye központi könyvtára. Könyvtárunk alapítójának, Patachich Ádám érseknek 1780-ban készült el barokk olvasóterme. Az Érseki Palota keleti szárnyában található Patachich-terem Kalocsa város és a Dél-alföldi régió egyik fontos idegenforgalmi látványossága.

A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.

A Kérész Öko- és Aktív Turisztikai Központ Tiszafüreden, közvetlenül a Holt-Tisza partján várja látogatóit. Szakvezetéssel látogatható interaktív élményterünkben a Tisza-tó élővilága és természeti értékei kerülnek közelebb a vendégekhez VR-élmény, digitális homokozó, Természetbúvár Labor és Babzsák mozi segítségével. Emellett vízi túrákkal, eszközbérléssel, Kérész Büfével, panorámás terasszal, valamint rendezvény- és esküvőhelyszínnel várjuk az érdeklődőket.

Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.