Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Történeti
Tájmúzeum
Vármúzeum
Művészet
Tanyamúzeum
Szakmúzeum
Skanzen
Régészet
Patikamúzeum
Baba
Vasút
Kúriamúzeum
Közlekedés
Egyház
Tűzoltó
Szabadtéri
Irodalom
Történeti múzeum
Képtár
Posta
Vallás
Népművészet
Kőtár
Vízügy
Vadászat
Városi
Sportmúzeum
Erdészeti
Csárda
Látványtár
Történelem
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Képzőművészet
Hadtörténet
Malommúzeum
Játék
Motor
Patika
Országos eseménynaptár

Falunkban mindössze négy régi építésű parasztház maradt fenn, ebből az egyikben a Falumúzeum nyert elhelyezést, a másik három korszerűsítés után lakóházként funkcionál. A Falumúzeum épülete 1903-ben épült kisparaszti portaként, a hosszú parasztházak újabb, cseréptetőzettel ellátott típusát képviselve. Állandó kiállítás: német nemzetiségi középparaszti porta, 1903 házbelső, életmód, tárgyi emlékek, festett tányérok, bútorzat.
Falunkban mindössze négy régi építésű parasztház maradt fenn, ebből az egyikben a Falumúzeum nyert elhelyezést, a másik három korszerűsítés után lakóházként funkcionál. A Falumúzeum épülete 1903-ben épült kisparaszti portaként, a hosszú parasztházak újabb, cseréptetőzettel ellátott típusát képviselve. Állandó kiállítás: német nemzetiségi középparaszti porta, 1903 házbelső, életmód, tárgyi emlékek, festett tányérok, bútorzat.

Falunkban mindössze négy régi építésű parasztház maradt fenn, ebből az egyikben a Falumúzeum nyert elhelyezést, a másik három korszerűsítés után lakóházként funkcionál. A Falumúzeum épülete 1903-ben épült kisparaszti portaként, a hosszú parasztházak újabb, cseréptetőzettel ellátott típusát képviselve. Állandó kiállítás: német nemzetiségi középparaszti porta, 1903 házbelső, életmód, tárgyi emlékek, festett tányérok, bútorzat.

A helytörténeti múzeum jelenleg a volt iskola igazgatói szolgálati lakásban - Ányos Pál Általános Iskola, Nagyesztergár Radnóti Miklós út 41. szám alatt található. Helyi falu múzeum Hofferné Hanich Erika és Német Nemzetiségi Kör Egyesület indítványára jött létre. A kiállításon látható összes múzeumi tárgy a falubeliektől származik. A település múltjával, valamint egykori használati és berendezési tárgyaikkal ismerkedhetünk meg itt. Látogatás előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.
A helytörténeti múzeum jelenleg a volt iskola igazgatói szolgálati lakásban - Ányos Pál Általános Iskola, Nagyesztergár Radnóti Miklós út 41. szám alatt található. Helyi falu múzeum Hofferné Hanich Erika és Német Nemzetiségi Kör Egyesület indítványára jött létre. A kiállításon látható összes múzeumi tárgy a falubeliektől származik. A település múltjával, valamint egykori használati és berendezési tárgyaikkal ismerkedhetünk meg itt. Látogatás előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.

A helytörténeti múzeum jelenleg a volt iskola igazgatói szolgálati lakásban - Ányos Pál Általános Iskola, Nagyesztergár Radnóti Miklós út 41. szám alatt található. Helyi falu múzeum Hofferné Hanich Erika és Német Nemzetiségi Kör Egyesület indítványára jött létre. A kiállításon látható összes múzeumi tárgy a falubeliektől származik. A település múltjával, valamint egykori használati és berendezési tárgyaikkal ismerkedhetünk meg itt. Látogatás előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.

A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.
A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.

A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.

Rimócon a hagyományos stílusú parasztházban megtekinthetjük a paraszti életforma eszközeit, berendezési tárgyait, képet kapunk a ház egykori lakóinak életformájáról. A hagyományos, háromosztatú, deszkamellvédes tornáccal megépített, kontyolt nyeregtetős palóc házban az egykori konyhai eszközök, bútorok, díszek, egyéb háztáji foglalkozásokhoz kapcsolódó tárgyak vannak elhelyezve. A falumúzeum megtekintése térítésmentes, előzetes időpont egyeztetés szükséges.
Rimócon a hagyományos stílusú parasztházban megtekinthetjük a paraszti életforma eszközeit, berendezési tárgyait, képet kapunk a ház egykori lakóinak életformájáról. A hagyományos, háromosztatú, deszkamellvédes tornáccal megépített, kontyolt nyeregtetős palóc házban az egykori konyhai eszközök, bútorok, díszek, egyéb háztáji foglalkozásokhoz kapcsolódó tárgyak vannak elhelyezve. A falumúzeum megtekintése térítésmentes, előzetes időpont egyeztetés szükséges.

Rimócon a hagyományos stílusú parasztházban megtekinthetjük a paraszti életforma eszközeit, berendezési tárgyait, képet kapunk a ház egykori lakóinak életformájáról. A hagyományos, háromosztatú, deszkamellvédes tornáccal megépített, kontyolt nyeregtetős palóc házban az egykori konyhai eszközök, bútorok, díszek, egyéb háztáji foglalkozásokhoz kapcsolódó tárgyak vannak elhelyezve. A falumúzeum megtekintése térítésmentes, előzetes időpont egyeztetés szükséges.

A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.
A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.

A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába. A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.