Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Történeti
Vármúzeum
Művészet
Szakmúzeum
Tanyamúzeum
Skanzen
Régészet
Patikamúzeum
Baba
Közlekedés
Kúriamúzeum
Egyház
Vasút
Tűzoltó
Irodalom
Szabadtéri
Képtár
Vallás
Posta
Kőtár
Vízügy
Vadászat
Városi
Történeti múzeum
Népművészet
Erdészeti
Csárda
Látványtár
Történelem
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Képzőművészet
Hadtörténet
Malommúzeum
Játék
Motor
Patika
Sportmúzeum

Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát. A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.
Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát. A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.

Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát. A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.

A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.

A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.

A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.
A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.

A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.

Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.

Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.

Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.

Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.

A Szélmalmi Fogadóház Karcagon a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja, itt található a Nagykunság Természetvédelmi Tájegység irodája. Öko - túraútvonalak indulóhelye és közösségi udvari sütés-főzések színhelye. A Hortobágy különleges élővilágát bemutató kiállítás látható a fogadóházban. Kerékpárral és lovas kocsival túrák indulnak innen a pusztába. A fogadóház a nyitvatartási időtől eltérő időpontokban bejelentkezéssel látogatható, belépőjegy nincs.
A Szélmalmi Fogadóház Karcagon a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja, itt található a Nagykunság Természetvédelmi Tájegység irodája. Öko - túraútvonalak indulóhelye és közösségi udvari sütés-főzések színhelye. A Hortobágy különleges élővilágát bemutató kiállítás látható a fogadóházban. Kerékpárral és lovas kocsival túrák indulnak innen a pusztába. A fogadóház a nyitvatartási időtől eltérő időpontokban bejelentkezéssel látogatható, belépőjegy nincs.

A Szélmalmi Fogadóház Karcagon a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja, itt található a Nagykunság Természetvédelmi Tájegység irodája. Öko - túraútvonalak indulóhelye és közösségi udvari sütés-főzések színhelye. A Hortobágy különleges élővilágát bemutató kiállítás látható a fogadóházban. Kerékpárral és lovas kocsival túrák indulnak innen a pusztába. A fogadóház a nyitvatartási időtől eltérő időpontokban bejelentkezéssel látogatható, belépőjegy nincs.

A Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.

A Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.