Múzeum

A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.

A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.

A múzeumot Kiskunfélegyháza városa alapította 1902-ben. A Kiskun Múzeum az egykori Kiskun Kerületi kapitányság székházában működő muzeális intézmény. Mint területi múzeum elsősorban Kiskunfélegyháza és környéke, valamint a történeti Kiskunság kulturális javait, kulturális örökségének emlékeit kutatja és folyamatosan bővíti a meglévő régészeti, numizmatikai, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményi állományt. A múzeum kiemelten fontosnak tartja Petőfi Sándor és Móra Ferenc szellemi örökségének védelmét, kultuszuk ápolását, a Petőfi Sándor Emlékházhoz és a Móra Ferenc Emlékházhoz kapcsolódóan a muzeológiai, műtárgyvédelmi és közművelődési munkát.

A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállítása mellett időszaki kiállítások rendezésével, helytörténeti kiadványok megjelentetésével vetélkedők támogatásával segíti a lakóhelyhez kötödést. A gyűjtemény szakmai munkájának keretében segítséget nyújt a helytörténeti kutatóknak, főiskolásoknak, egyetemistáknak, szakdolgozatuk elkészítéséhez. Széles kapcsolatai vannak más kerületi helytörténeti gyűjteményekkel, galériákkal.

A múzeum bemutatja a Drávával napi kapcsolatot tartó nép korábbi életformáját, az Ormánság messze földön híres szőtteseit, népi bútorait és kerámiáit. A múzeum udvarán áll az ormánsági népi építészet egyik legrégibb formája, a talpasház.

Az intézménynek a város egyik legrégebbi épülete ad otthont. A múzeum megújult kiállításokkal várja látogatóit. A gyűjtemény állandó kiállítás keretében a kisteleki és Kistelek környéki népélet tárgyait mutatja be a XX. század első feléből. Az épületben a paraszti házbelső és háztartás, valamint a községben egykor működő iparos műhelyek (kovács, cipész, takács) tárgyi emlékeit tekinthetik meg a látogatók. A tájra jellemző szántóföldi gazdálkodást kültéri kiállítás mutatja be.

A Komáromi Klapka György Múzeum és kiállítóhelyei Komárom történetét, a régészeti ásatások eredményeit és híres komáromiakat mutatnak be. A múzeumhoz tartozik a Brigetio Öröksége Látogatóközpont, a DDr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti kiállítás, Kecskés László Emlékház és Kertje, a Czibor Zoltán Emlékszoba és a római kőtár az Igmándi erődben.

A Kmetty János életművét bemutató állandó kiállítás a XVIII. századi egykori dalmát kereskedőházban nyílt meg Szentendrén. Az átrendezett állandó kiállítás a művész különböző alkotói periódusait jelentős hazai köz- és magánygyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak segítségével mutatja be.

A Kner Nyomdaipari Gyűjteménynek Kner Imre egykori lakóháza ad otthont. A népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte, 1925-ben épült. 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari gyűjteménye. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Gyomai Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. Láthatók a nyomdában készült könyvek, művészi báli meghívók, naptárak, levelezőlapok, plakátok, részvények, közigazgatási és különféle merkantil nyomtatványok, a korabeli fotók és történeti dokumentumok. A kiállítást működő könyvkötészeti-és nyomdagépek teszik szemléletessé.

1990 tavaszán a magyar zenetörténet legfontosabb alkotóműhelyeinek egyike nyílt meg Budapesten a hazai s a külföldi látogató előtt - az egyetlen e fő műhelyek között, mely lényegében úgy maradt fenn, ahogy halhatatlan lakója, Kodály Zoltán elhagyta.