Múzeum

Az egykori általános iskola épületében Bányászati Kiállítást rendeztek be az uránbánya működésével kapcsolatos tárgyakból, dokumentumokból. Az udvaron még egy bányajáratot is imitáltak, itt egykori bányamentő (mozdony vontatta speciális csillék) és különféle gépek találhatóak. A kiállítás helyiségeiben a kutatófúrások, a vájatmélyítések során felszínre került kőzetek gyűjteménye latható, fényképek, iratok és egyéb tárgyak társaságában.

A Mecseki Bányászati Múzeumban szerszámok, műszerek, korabeli térképek, oklevelek, valamint a Mecsek jellemző ásványai, kőzetei, fosszíliái segítségével tehetünk időutazást a szén- és uránbányászat történetében.

A Meggyes csárda a Tiszafüred és Kócs határát jelölő hasonnevű halom tövében épült a XVII. sz. utolsó évtizedeiben. A jelenlegi épületet a korábbi leégése után Tiszafüred város tanácsa építtette 1760-1770 között. 1902-ben kétezer koronáért Czinege János kondás számadó vásárolta meg, a későbbi híres gulyásszámadó, „Gróf Czinege” édesapja.

A múzeum minden szegletében mesére bukkanunk: a kapualjban a régi porolóról különleges szőnyeg lóg: zsebei izgalmas programajánlatokat és olvasnivalókat rejtenek. Szemben rajzok, képek és tárgyak segítségével a ház története elevenedik meg. Az udvarról nem hiányzik a kút sem, amelyből - ki tudja - talán az élet vize fakad, de biztos nem árt meglocsolni vele az udvar közepén az ég felé kapaszkodó fát. A termekben meseutat lehet bejárni.

A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campusán található Gödöllőn. Az 1987-ben alapított szakmúzeum valójában több mint három évtizedes múltra tekint vissza. A restaurált mezőgazdasági eszközöket és működőképes technikatörténeti kuriózumokat bemutató 6000m2-es alapterületen a szakmúzeum feldolgozza a mezőgazdasági termelés fejlődésének teljes technikatörténetét.

Az Egyetemtörténeti Gyűjteményt (Múzeumot), amely a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum keretein belül működik 1985-ben hozták létre mint szakgyűjteményt, és 1986. január 1-jén kezdte meg hivatalosan a működését az egyetemi könyvtár épületében.

Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az Esztergomi Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként Esztergomban, az első Magyar Király szülővárosában található, mely az Árpád házi királyok székesfővárosa, a magyar katolikus egyház feje, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő központja. Esztergom páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak és a történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A város közepén álló Várhegy és az itt található Múzeum különleges kincseket őriz a magyar állam születési helyéről. A Vármúzeumban az elmúlt évek során az egész Palotát átfogó rekonstrukciós munkálatoknak és beruházásoknak köszönhetően felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékek kerültek megmentésre és számos, egyedülálló értékű történelmi tér vált bemutathatóvá.

A 19. és 20. századi valamint kortárs magyar képzőművészek alkotásait bemutató múzeum és kiállítótér. A hazai szinten az egyik leggazdagabbnak számító gyűjtemény a magyar képzőművészet legjelentősebb alkotóinak műveiből ad átfogó keresztmetszetet bő száz évre visszamenőleg. A kiállításon megismerkedhetünk – sok más mellett – Ferenczy Károly, Thorma János, Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos, valamint Berény Róbert, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos (Nyolcak csoport) alkotásaival.

Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. Halála után, 1984-ben kisebbik lánya, dr. Csillag Pálné Éva, családi gondozású magánmúzeumot hozott létre, ahol a művek a születésük helyén láthatók, és szinte érződik a festék illata. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.

A kívül, belül gyönyörűen megújult Móra Ferenc Múzeum, Szeged kulturális ékszeres doboza szeretettel várja látogatóit. A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része. Az intézmény a régió kiemelkedő kulturális központja. Állandó és folyamatosan megújuló időszaki kiállításai mellett komoly régészeti, néprajzi, történettudományi, numizmatikai és természettudományi kutatómunka is folyik a Kultúrpalota falai között.