Múzeum

A Meggyes csárda a Tiszafüred és Kócs határát jelölő hasonnevű halom tövében épült a XVII. sz. utolsó évtizedeiben. A jelenlegi épületet a korábbi leégése után Tiszafüred város tanácsa építtette 1760-1770 között. 1902-ben kétezer koronáért Czinege János kondás számadó vásárolta meg, a későbbi híres gulyásszámadó, „Gróf Czinege” édesapja.

A múzeum minden szegletében mesére bukkanunk: a kapualjban a régi porolóról különleges szőnyeg lóg: zsebei izgalmas programajánlatokat és olvasnivalókat rejtenek. Szemben rajzok, képek és tárgyak segítségével a ház története elevenedik meg. Az udvarról nem hiányzik a kút sem, amelyből - ki tudja - talán az élet vize fakad, de biztos nem árt meglocsolni vele az udvar közepén az ég felé kapaszkodó fát. A termekben meseutat lehet bejárni.

A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campusán található Gödöllőn. Az 1987-ben alapított szakmúzeum valójában több mint három évtizedes múltra tekint vissza. A restaurált mezőgazdasági eszközöket és működőképes technikatörténeti kuriózumokat bemutató 6000m2-es alapterületen a szakmúzeum feldolgozza a mezőgazdasági termelés fejlődésének teljes technikatörténetét.

Az Egyetemtörténeti Gyűjteményt (Múzeumot), amely a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum keretein belül működik 1985-ben hozták létre mint szakgyűjteményt, és 1986. január 1-jén kezdte meg hivatalosan a működését az egyetemi könyvtár épületében.

Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az Esztergomi Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként Esztergomban, az első Magyar Király szülővárosában található, mely az Árpád házi királyok székesfővárosa, a magyar katolikus egyház feje, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő központja. Esztergom páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak és a történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A város közepén álló Várhegy és az itt található Múzeum különleges kincseket őriz a magyar állam születési helyéről. A Vármúzeumban az elmúlt évek során az egész Palotát átfogó rekonstrukciós munkálatoknak és beruházásoknak köszönhetően felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékek kerültek megmentésre és számos, egyedülálló értékű történelmi tér vált bemutathatóvá.

A 19. és 20. századi valamint kortárs magyar képzőművészek alkotásait bemutató múzeum és kiállítótér. A hazai szinten az egyik leggazdagabbnak számító gyűjtemény a magyar képzőművészet legjelentősebb alkotóinak műveiből ad átfogó keresztmetszetet bő száz évre visszamenőleg. A kiállításon megismerkedhetünk – sok más mellett – Ferenczy Károly, Thorma János, Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos, valamint Berény Róbert, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos (Nyolcak csoport) alkotásaival.

Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. Halála után, 1984-ben kisebbik lánya, dr. Csillag Pálné Éva, családi gondozású magánmúzeumot hozott létre, ahol a művek a születésük helyén láthatók, és szinte érződik a festék illata. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.

A kívül, belül gyönyörűen megújult Móra Ferenc Múzeum, Szeged kulturális ékszeres doboza szeretettel várja látogatóit. A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része. Az intézmény a régió kiemelkedő kulturális központja. Állandó és folyamatosan megújuló időszaki kiállításai mellett komoly régészeti, néprajzi, történettudományi, numizmatikai és természettudományi kutatómunka is folyik a Kultúrpalota falai között.

A Moskovszky-gyűjtemény 1998-ban került Székesfehérvárra és 2011-ig Fehérvári Babaház néven működött a Szent István Király Múzeum részeként. Az első állandó kiállítást Illyésné Ötvös Tünde, a Szent István Király Múzeum restaurátora rendezte, s az ő érdeme, hogy Moskovszky Évának a gyűjtemény elhelyezésekor Székesfehérvárra esett a választása. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet tevékenységének nem a tárgyak kronológiai vagy stílustörténeti bemutatása, hanem a játszás, a szerepjáték volt a célja, így a gyűjtemény bemutatása kapcsán a kiállítás rendezői is ezt az elvet követték.

Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.