Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Történeti
Vármúzeum
Művészet
Tanyamúzeum
Szakmúzeum
Skanzen
Régészet
Vasút
Baba
Közlekedés
Kúriamúzeum
Patikamúzeum
Egyház
Irodalom
Tűzoltó
Posta
Képtár
Szabadtéri
Vallás
Népművészet
Kőtár
Vadászat
Városi
Vízügy
Történeti múzeum
Erdészeti
Csárda
Kékfestés
Történelem
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Látványtár
Hadtörténet
Képzőművészet
Malommúzeum
Játék
Patika
Sportmúzeum
Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma Bodrogkeresztúron. Az 1945 utáni magyar motorkerékpár-gyártásnak és a korszak használati tárgyainak szentelt múzeum, közösségi találkozóhely a magyar motorok megszállottjai számára. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után hazánkban készült, különleges jármű segítségével. Láthatunk itt különböző dokumentumokat, kupákat is, képet alkotva a benzingőzös világról. Az igazi rajongóknak vissza kell térniük augusztusban is, akkor rendezik ugyanis a Magyar Motorok Találkozóját.
Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma Bodrogkeresztúron. Az 1945 utáni magyar motorkerékpár-gyártásnak és a korszak használati tárgyainak szentelt múzeum, közösségi találkozóhely a magyar motorok megszállottjai számára. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után hazánkban készült, különleges jármű segítségével. Láthatunk itt különböző dokumentumokat, kupákat is, képet alkotva a benzingőzös világról. Az igazi rajongóknak vissza kell térniük augusztusban is, akkor rendezik ugyanis a Magyar Motorok Találkozóját.
Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma Bodrogkeresztúron. Az 1945 utáni magyar motorkerékpár-gyártásnak és a korszak használati tárgyainak szentelt múzeum, közösségi találkozóhely a magyar motorok megszállottjai számára. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után hazánkban készült, különleges jármű segítségével. Láthatunk itt különböző dokumentumokat, kupákat is, képet alkotva a benzingőzös világról. Az igazi rajongóknak vissza kell térniük augusztusban is, akkor rendezik ugyanis a Magyar Motorok Találkozóját.
Az országosan is egyedülálló muzeális intézmény Kecskemét szívében, egy fehér fallal körbevett nagy udvar közepén áll. A Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye kiállítóterei a képzőművészet sajátos világába vezetnek. Az itt látható képek és szobrok a legkülönfélébb anyagokból és technikákkal készültek; fólia és huzal, csipkével körbevett terméskő szobor áll egymás mellett, mellettük egy valódi cipőt és postás egyenruhát viselő különös szoboralak.
Az országosan is egyedülálló muzeális intézmény Kecskemét szívében, egy fehér fallal körbevett nagy udvar közepén áll. A Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye kiállítóterei a képzőművészet sajátos világába vezetnek. Az itt látható képek és szobrok a legkülönfélébb anyagokból és technikákkal készültek; fólia és huzal, csipkével körbevett terméskő szobor áll egymás mellett, mellettük egy valódi cipőt és postás egyenruhát viselő különös szoboralak.
Az országosan is egyedülálló muzeális intézmény Kecskemét szívében, egy fehér fallal körbevett nagy udvar közepén áll. A Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye kiállítóterei a képzőművészet sajátos világába vezetnek. Az itt látható képek és szobrok a legkülönfélébb anyagokból és technikákkal készültek; fólia és huzal, csipkével körbevett terméskő szobor áll egymás mellett, mellettük egy valódi cipőt és postás egyenruhát viselő különös szoboralak.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely gyűjti, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutatja a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Ezen kívül gondozza a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, és a szénhidrogénipar, a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja.
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely gyűjti, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutatja a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Ezen kívül gondozza a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, és a szénhidrogénipar, a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja.
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely gyűjti, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutatja a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Ezen kívül gondozza a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, és a szénhidrogénipar, a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja.
Magyarország jegybankja pénzmúzeumot hozott létre a Széll Kálmán téren, amely országos szakmúzeum, tudásközpont és élményközpont is egyben. Európa leglátványosabb pénzmúzeumának létrehozásával a jegybank kiemelt célja, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése elérhető legyen a társadalom minden szegmensének, a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Pénzmúzeumban a látogatók élményalapon és interaktív módon fedezhetik majd fel a pénz világát.
Magyarország jegybankja pénzmúzeumot hozott létre a Széll Kálmán téren, amely országos szakmúzeum, tudásközpont és élményközpont is egyben. Európa leglátványosabb pénzmúzeumának létrehozásával a jegybank kiemelt célja, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése elérhető legyen a társadalom minden szegmensének, a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Pénzmúzeumban a látogatók élményalapon és interaktív módon fedezhetik majd fel a pénz világát.
Magyarország jegybankja pénzmúzeumot hozott létre a Széll Kálmán téren, amely országos szakmúzeum, tudásközpont és élményközpont is egyben. Európa leglátványosabb pénzmúzeumának létrehozásával a jegybank kiemelt célja, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése elérhető legyen a társadalom minden szegmensének, a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Pénzmúzeumban a látogatók élményalapon és interaktív módon fedezhetik majd fel a pénz világát.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
A malom maga volt a csoda a régmúlt évszázadok embere számára, ahogy az ördöngös szerkezetekkel a gabonaszemekből elővarázsolta az életet jelentő lisztet. Ezt élheti át Ön is Orfűn, a Malom Múzeumban, amely az őrlés történetét mutatja be a már őskorban is használt dörzsölőkövektől kezdve napjaink őrlési technológiájáig. A múzeumban megtekinthető a Mekényesről áttelepített, egykoron lóhajtásos szárazmalom és olajütő, illetve a Vízfő-forrás patakjára települt XIX. századi vízimalom, amely az ország egyetlen működési engedéllyel bíró patakmalma.
A malom maga volt a csoda a régmúlt évszázadok embere számára, ahogy az ördöngös szerkezetekkel a gabonaszemekből elővarázsolta az életet jelentő lisztet. Ezt élheti át Ön is Orfűn, a Malom Múzeumban, amely az őrlés történetét mutatja be a már őskorban is használt dörzsölőkövektől kezdve napjaink őrlési technológiájáig. A múzeumban megtekinthető a Mekényesről áttelepített, egykoron lóhajtásos szárazmalom és olajütő, illetve a Vízfő-forrás patakjára települt XIX. századi vízimalom, amely az ország egyetlen működési engedéllyel bíró patakmalma.
A malom maga volt a csoda a régmúlt évszázadok embere számára, ahogy az ördöngös szerkezetekkel a gabonaszemekből elővarázsolta az életet jelentő lisztet. Ezt élheti át Ön is Orfűn, a Malom Múzeumban, amely az őrlés történetét mutatja be a már őskorban is használt dörzsölőkövektől kezdve napjaink őrlési technológiájáig. A múzeumban megtekinthető a Mekényesről áttelepített, egykoron lóhajtásos szárazmalom és olajütő, illetve a Vízfő-forrás patakjára települt XIX. századi vízimalom, amely az ország egyetlen működési engedéllyel bíró patakmalma.