Múzeum

A gyógyszertár ma is létezik Széchényi Múzeumpatika néven, a győri bencések fenntartásában. Névadója Széchényi György (1592–1695), 1658–1668-ig győri püspök, majd kalocsai, 1685-től esztergomi érsek, a győri jezsuiták egyik legnagyobb jótevője, a rendház építtetője. A patikában látható mellképét 1697-ben festették. A patika kiállítási tárgyai közül a legértékesebb az a delfinfüles bronzmozsár, amelyet 1660-ban Báthory Zsófia ajándékozott a jezsuitáknak , amiért fiát, I. Rákóczi Ferencet áttérítették a református hitről a katolikusra.

A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel teszi közzé. A múzeum nem titkolt célja a környezeti nevelés, a látogatók szemléletének formálása, környezettudatos viselkedésre való nevelése.

Nagycenken egy neobarokk park közepén áll a 18. században emelt Széchenyi-kastély. A kastélyban látható kiállítások a régi és új kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetők meg. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt. A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatja be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.

A Székely Nemzeti Múzeum Székelyföld legrégibb múzeuma, 1875-ben alapították. Kós Károly által tervezett gyönyörű épületben fogadja látogatóit, feladataként a székelység kulturális örökségének ápolásával. Könyvtárával, képtárával, múzeumaival és arborétumával a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény.

A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.

Az Egyházmegyei Múzeum a székesegyházi kincstár javain túl a plébániák liturgikus remekeit is a nagyközönség elé tárja, bemutatva ezzel egy egész terület hitéletének tárgyi emlékeit. A kiállítás a püspöki palotával szemközt, a hajdani ferences kolostor emeleti részén várja a látogatókat.

A Szennai Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja, a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Egész évben várja látogatóit színvonalas hagyományőrző programjaival.

A múzeum négy tudományterület leletanyagait gyűjti, rendszerezi, kutatja és mutatja be az érdeklődő látogatóknak. Küldetése a régészet, a néprajz, a képző- és iparművészet, a helytörténet tárgyi és szellemi örökségének gyűjtése, feldolgozása, kutatása, konzerválása, megőrzése és bemutatása.

A képzőművészet remekei az ókortól napjainkig. A Szépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon. Művészeti anyagának sokrétűsége és történeti folyamatossága, a mesterművek nagy száma méltán biztosít számára előkelő helyet a közgyűjtemények sorában. A Szépművészeti Múzeum az egyetemes és a magyar művészet emlékeit mutatja be az ókortól a 18. század végéig, nagyszabású időszaki kiállításai pedig százezreket csábítanak az intézmény falai közé.

A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.