Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Történeti
Tájmúzeum
Vármúzeum
Művészet
Tanyamúzeum
Szakmúzeum
Skanzen
Régészet
Patikamúzeum
Baba
Vasút
Kúriamúzeum
Közlekedés
Egyház
Tűzoltó
Szabadtéri
Irodalom
Történeti múzeum
Képtár
Posta
Vallás
Népművészet
Kőtár
Vízügy
Vadászat
Városi
Sportmúzeum
Erdészeti
Csárda
Látványtár
Történelem
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Képzőművészet
Hadtörténet
Malommúzeum
Játék
Motor
Patika

A kiállításon a XX. századi Kecel tárgyi emlékeit láthatjuk, olyan eszközöket, melyeket nagy- és dédszüleink nap mint nap használtak, valamint majdnem száz érdekes fotót a településről, melyek nagyrészt a századforduló és a ’80-as évek között készültek. Sokszínű intézmény a miénk, hiszen többször megemlékeztünk nemzeti ünnepeinkről, modern művészek alkotásait is megtekinthették a látogatók, számos előadást szerveztünk, rendeztünk filmklubot, esküvőknek is helyet adott a múzeumkert, továbbá a Múzeumok Éjszakája kulturális programhoz is csatlakozunk minden évben. Várunk mindenkit szeretettel!
A kiállításon a XX. századi Kecel tárgyi emlékeit láthatjuk, olyan eszközöket, melyeket nagy- és dédszüleink nap mint nap használtak, valamint majdnem száz érdekes fotót a településről, melyek nagyrészt a századforduló és a ’80-as évek között készültek. Sokszínű intézmény a miénk, hiszen többször megemlékeztünk nemzeti ünnepeinkről, modern művészek alkotásait is megtekinthették a látogatók, számos előadást szerveztünk, rendeztünk filmklubot, esküvőknek is helyet adott a múzeumkert, továbbá a Múzeumok Éjszakája kulturális programhoz is csatlakozunk minden évben. Várunk mindenkit szeretettel!

A kiállításon a XX. századi Kecel tárgyi emlékeit láthatjuk, olyan eszközöket, melyeket nagy- és dédszüleink nap mint nap használtak, valamint majdnem száz érdekes fotót a településről, melyek nagyrészt a századforduló és a ’80-as évek között készültek. Sokszínű intézmény a miénk, hiszen többször megemlékeztünk nemzeti ünnepeinkről, modern művészek alkotásait is megtekinthették a látogatók, számos előadást szerveztünk, rendeztünk filmklubot, esküvőknek is helyet adott a múzeumkert, továbbá a Múzeumok Éjszakája kulturális programhoz is csatlakozunk minden évben. Várunk mindenkit szeretettel!

A nagyatádi Városi Múzeum célja, hogy gyűjtse, megőrizze és bemutassa történeti, néprajzi, művészeti gyűjteményeit. A múzeum állandó és időszaki kiállításaival, családi és közösségi programjaival, szakmai rendezvényekkel a látogatók minél szélesebb köreinek kíván lehetőséget nyújtani az élményszerű ismeretszerzésre, művelődésre és szórakozásra egyaránt. A múzeum jelenleg a T25 Művészeti Galériában működik.
A nagyatádi Városi Múzeum célja, hogy gyűjtse, megőrizze és bemutassa történeti, néprajzi, művészeti gyűjteményeit. A múzeum állandó és időszaki kiállításaival, családi és közösségi programjaival, szakmai rendezvényekkel a látogatók minél szélesebb köreinek kíván lehetőséget nyújtani az élményszerű ismeretszerzésre, művelődésre és szórakozásra egyaránt. A múzeum jelenleg a T25 Művészeti Galériában működik.

A nagyatádi Városi Múzeum célja, hogy gyűjtse, megőrizze és bemutassa történeti, néprajzi, művészeti gyűjteményeit. A múzeum állandó és időszaki kiállításaival, családi és közösségi programjaival, szakmai rendezvényekkel a látogatók minél szélesebb köreinek kíván lehetőséget nyújtani az élményszerű ismeretszerzésre, művelődésre és szórakozásra egyaránt. A múzeum jelenleg a T25 Művészeti Galériában működik.
A Városi Tömegközlekedési Múzeum 1992-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a BHÉV (Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.) egykori szentendrei kocsiszínjében. Budapest és Magyarország városi közösségi közlekedésének történetét, a BKV és jogelődeinek tárgyi és szellemi örökségét bemutató gyűjtemény öt kiállítóteremmel, bemutatócsarnokkal és szabadtéri kiállító területtel várja közlekedés iránt érdeklődőket.
A Városi Tömegközlekedési Múzeum 1992-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a BHÉV (Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.) egykori szentendrei kocsiszínjében. Budapest és Magyarország városi közösségi közlekedésének történetét, a BKV és jogelődeinek tárgyi és szellemi örökségét bemutató gyűjtemény öt kiállítóteremmel, bemutatócsarnokkal és szabadtéri kiállító területtel várja közlekedés iránt érdeklődőket.
A Városi Tömegközlekedési Múzeum 1992-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a BHÉV (Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.) egykori szentendrei kocsiszínjében. Budapest és Magyarország városi közösségi közlekedésének történetét, a BKV és jogelődeinek tárgyi és szellemi örökségét bemutató gyűjtemény öt kiállítóteremmel, bemutatócsarnokkal és szabadtéri kiállító területtel várja közlekedés iránt érdeklődőket.

A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.
A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.

A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.

Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) a 20. századi képzőművészet egyik meghatározó alakja, az op art mozgalom kezdeményezője és legnevesebb képviselője. Pécsett született 1906-ban, fiatalon Franciaországba emigrált, életművének nagy részét ott alkotta. A pécsi kiállítás átfogó képet nyújt Vasarely alkotói pályájának valamennyi korszakáról, a korai reklámgrafikáktól kezdve az absztrakt geometrikus és kinetikus műveken át a színek téri hatására építő, nagy méretű festményekig és textilképekig. A kiállításon a művész felesége, Claire Vasarely és fia, az op art hagyományát továbbvivő Yvaral (Jean-Pierre Vasarely) művei is megtekinthetők.
Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) a 20. századi képzőművészet egyik meghatározó alakja, az op art mozgalom kezdeményezője és legnevesebb képviselője. Pécsett született 1906-ban, fiatalon Franciaországba emigrált, életművének nagy részét ott alkotta. A pécsi kiállítás átfogó képet nyújt Vasarely alkotói pályájának valamennyi korszakáról, a korai reklámgrafikáktól kezdve az absztrakt geometrikus és kinetikus műveken át a színek téri hatására építő, nagy méretű festményekig és textilképekig. A kiállításon a művész felesége, Claire Vasarely és fia, az op art hagyományát továbbvivő Yvaral (Jean-Pierre Vasarely) művei is megtekinthetők.

Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) a 20. századi képzőművészet egyik meghatározó alakja, az op art mozgalom kezdeményezője és legnevesebb képviselője. Pécsett született 1906-ban, fiatalon Franciaországba emigrált, életművének nagy részét ott alkotta. A pécsi kiállítás átfogó képet nyújt Vasarely alkotói pályájának valamennyi korszakáról, a korai reklámgrafikáktól kezdve az absztrakt geometrikus és kinetikus műveken át a színek téri hatására építő, nagy méretű festményekig és textilképekig. A kiállításon a művész felesége, Claire Vasarely és fia, az op art hagyományát továbbvivő Yvaral (Jean-Pierre Vasarely) művei is megtekinthetők.

A VASFÜGGÖNY MÚZEUM alapítója és tulajdonosa Goják Sándor, egykori sorállományú határőr, a múzeum magángyűjtemény. A gyűjtemény látogatása során az érdeklődők többnyelvű információs táblákon, a történelmi események kronológiai sorrendben történő leírásával, fotókkal, tárgyakkal betekintést nyerhetnek a VASFÜGGÖNY drasztikus és enyhébb időszakába.
A VASFÜGGÖNY MÚZEUM alapítója és tulajdonosa Goják Sándor, egykori sorállományú határőr, a múzeum magángyűjtemény. A gyűjtemény látogatása során az érdeklődők többnyelvű információs táblákon, a történelmi események kronológiai sorrendben történő leírásával, fotókkal, tárgyakkal betekintést nyerhetnek a VASFÜGGÖNY drasztikus és enyhébb időszakába.

A VASFÜGGÖNY MÚZEUM alapítója és tulajdonosa Goják Sándor, egykori sorállományú határőr, a múzeum magángyűjtemény. A gyűjtemény látogatása során az érdeklődők többnyelvű információs táblákon, a történelmi események kronológiai sorrendben történő leírásával, fotókkal, tárgyakkal betekintést nyerhetnek a VASFÜGGÖNY drasztikus és enyhébb időszakába.

Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.

Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.