Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Történeti
Tájmúzeum
Vármúzeum
Szakmúzeum
Tanyamúzeum
Művészet
Skanzen
Régészet
Patikamúzeum
Baba
Kúriamúzeum
Közlekedés
Egyház
Vasút
Tűzoltó
Szabadtéri
Irodalom
Képtár
Vallás
Posta
Vízügy
Történeti múzeum
Vadászat
Városi
Sportmúzeum
Erdészeti
Népművészet
Látványtár
Történelem
Természettudomány
Csárda
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Képzőművészet
Hadtörténet
Kőtár
Játék
Malommúzeum
Motor
Természet
Patika
Országos eseménynaptár

A Helytörténeti Gyűjtemény 1994-ben a település lakosainak összefogásával jött létre, mely az Ercsi múltjával kapcsolatos írásos, tárgyi és helyi emlékeket gyűjti. Négy teremből álló kiállításának a Gévay család egykori lakóháza ad otthont az Eötvös u. 7. szám alatt.

A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.

A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.

A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.

A Falumúzeum kiállítása két szobás régi falusi családi házat mutat be. A belső szobának egyszerű a berendezése, a szülők szobáját mutatja be, amit általában hálószobának használták. A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. A kemencének a kenyér sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.

Falumúzeum nyitotta meg kapuit 2001. augusztus 25-én Vasegerszegen. Az egykori téesz -magtár, valamint tűzoltószertár épületegyütteséből alakította ki az önkormányzat. A múzeum létrehozásában nagy szerepe volt Németh Jenő tanítónak, aki anyagi hozzájárulásával is segítette a megvalósítást.

Állandó kiállítás Gorka Géza, Gorka Lívia, Gorka-Foch Géza keramikusok alkotásaiból.

A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója. A néprajzi kiállítást három szobában rendezték be. Az első teremben a dunaszekcsői konyhák használati tárgyait állították ki: korsók, poharak, konyhabútorok, polcok, kézi darálók stb. A középső helyiségben a ház körüli használati tárgyak helyezkednek el, amelyek a paraszti társadalom a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt. A harmadik szobában a tiszta szoba látható annak jellegzetes tárgyaival.
A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója. A néprajzi kiállítást három szobában rendezték be. Az első teremben a dunaszekcsői konyhák használati tárgyait állították ki: korsók, poharak, konyhabútorok, polcok, kézi darálók stb. A középső helyiségben a ház körüli használati tárgyak helyezkednek el, amelyek a paraszti társadalom a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt. A harmadik szobában a tiszta szoba látható annak jellegzetes tárgyaival.

A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója. A néprajzi kiállítást három szobában rendezték be. Az első teremben a dunaszekcsői konyhák használati tárgyait állították ki: korsók, poharak, konyhabútorok, polcok, kézi darálók stb. A középső helyiségben a ház körüli használati tárgyak helyezkednek el, amelyek a paraszti társadalom a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt. A harmadik szobában a tiszta szoba látható annak jellegzetes tárgyaival.

A Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény fő feladatának tekinti, hogy folyamatosan felkutassa és gyűjtse a Lepsényben még előforduló, illetve kallódó tárgyi és írásos emlékeket, ezeket gondozza, illetve szakszerűen kiállítsa. A kiállított tárgyak bemutatása a helyi hagyományok ápolását, és a régi lepsényi, falusi kultúra megismertetését szolgálja. Amíg kiállítunk tárgyakat és bemutatjuk azok használatát, eredetét, addig van egy népnek, egy településnek hagyománya, múltja. Ha bármit is elhallgatunk múltunkból, nem osztjuk meg az érdeklődőkkel, akkor az a kultúra, az a település halálra van ítélve, elveszik a hagyománya, elveszik a helyi, speciális ismertetőjegye, amitől Lepsény Lepsény!.
A Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény fő feladatának tekinti, hogy folyamatosan felkutassa és gyűjtse a Lepsényben még előforduló, illetve kallódó tárgyi és írásos emlékeket, ezeket gondozza, illetve szakszerűen kiállítsa. A kiállított tárgyak bemutatása a helyi hagyományok ápolását, és a régi lepsényi, falusi kultúra megismertetését szolgálja. Amíg kiállítunk tárgyakat és bemutatjuk azok használatát, eredetét, addig van egy népnek, egy településnek hagyománya, múltja. Ha bármit is elhallgatunk múltunkból, nem osztjuk meg az érdeklődőkkel, akkor az a kultúra, az a település halálra van ítélve, elveszik a hagyománya, elveszik a helyi, speciális ismertetőjegye, amitől Lepsény Lepsény!.

A Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény fő feladatának tekinti, hogy folyamatosan felkutassa és gyűjtse a Lepsényben még előforduló, illetve kallódó tárgyi és írásos emlékeket, ezeket gondozza, illetve szakszerűen kiállítsa. A kiállított tárgyak bemutatása a helyi hagyományok ápolását, és a régi lepsényi, falusi kultúra megismertetését szolgálja. Amíg kiállítunk tárgyakat és bemutatjuk azok használatát, eredetét, addig van egy népnek, egy településnek hagyománya, múltja. Ha bármit is elhallgatunk múltunkból, nem osztjuk meg az érdeklődőkkel, akkor az a kultúra, az a település halálra van ítélve, elveszik a hagyománya, elveszik a helyi, speciális ismertetőjegye, amitől Lepsény Lepsény!.

A gyűjtemény több mint 200.000 darab levelezőlappal rendelkezik, amely Juhász Árpád 45 évi gyűjtőmunkájának termése.

A Műszaki Tanulmánytár Magyarország egyik legkülönösebb kiállítóhelye, mely annak ellenére tekinthető múzeumnak, hogy nem rendelkezik állandó kiállítóteremmel. Egyfajta hibrid kiállítótér ez, hiszen csarnokaiban nem hagyományos értelemben vett tárlatokkal találkozhatnak a látogatók – 2006-os nyitásakor az intézmény gyakorlatilag belső raktárait tette elérhetővé, látogathatóvá a külvilág számára. Hiánypótló „tárlatról” van szó, mivel a magyar műszaki örökség eme izgalmas tárgyait korábban évtizedeken keresztül csak ideiglenes kiállításokon keresztül ismerhette meg a közönség.
A Műszaki Tanulmánytár Magyarország egyik legkülönösebb kiállítóhelye, mely annak ellenére tekinthető múzeumnak, hogy nem rendelkezik állandó kiállítóteremmel. Egyfajta hibrid kiállítótér ez, hiszen csarnokaiban nem hagyományos értelemben vett tárlatokkal találkozhatnak a látogatók – 2006-os nyitásakor az intézmény gyakorlatilag belső raktárait tette elérhetővé, látogathatóvá a külvilág számára. Hiánypótló „tárlatról” van szó, mivel a magyar műszaki örökség eme izgalmas tárgyait korábban évtizedeken keresztül csak ideiglenes kiállításokon keresztül ismerhette meg a közönség.

A Műszaki Tanulmánytár Magyarország egyik legkülönösebb kiállítóhelye, mely annak ellenére tekinthető múzeumnak, hogy nem rendelkezik állandó kiállítóteremmel. Egyfajta hibrid kiállítótér ez, hiszen csarnokaiban nem hagyományos értelemben vett tárlatokkal találkozhatnak a látogatók – 2006-os nyitásakor az intézmény gyakorlatilag belső raktárait tette elérhetővé, látogathatóvá a külvilág számára. Hiánypótló „tárlatról” van szó, mivel a magyar műszaki örökség eme izgalmas tárgyait korábban évtizedeken keresztül csak ideiglenes kiállításokon keresztül ismerhette meg a közönség.

A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.
A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.

A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.