Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Történeti
Vármúzeum
Művészet
Szakmúzeum
Tanyamúzeum
Skanzen
Régészet
Patikamúzeum
Baba
Közlekedés
Kúriamúzeum
Egyház
Vasút
Tűzoltó
Irodalom
Szabadtéri
Képtár
Vallás
Posta
Kőtár
Vízügy
Vadászat
Városi
Történeti múzeum
Népművészet
Erdészeti
Csárda
Látványtár
Történelem
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Erdészet
Képzőművészet
Hadtörténet
Malommúzeum
Játék
Motor
Patika
Sportmúzeum

A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.
A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.

A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.

Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.
Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.

Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.

Pécs belvárosában, a Jókai utcában találhatjuk a város egyik legszebb eklektikus épületét, a még ma is postaként működő Postapalotát. A látványa lenyűgöző a részletei megfigyelésében sokáig el lehet veszni. Az épület legfeltűnőbb elemei a színes tetőcserepek és a homlokzati domborművek, melyek természetesen a híres pécsi Zsolnay Porcelángyárban lettek elkészítve.
Pécs belvárosában, a Jókai utcában találhatjuk a város egyik legszebb eklektikus épületét, a még ma is postaként működő Postapalotát. A látványa lenyűgöző a részletei megfigyelésében sokáig el lehet veszni. Az épület legfeltűnőbb elemei a színes tetőcserepek és a homlokzati domborművek, melyek természetesen a híres pécsi Zsolnay Porcelángyárban lettek elkészítve.

Pécs belvárosában, a Jókai utcában találhatjuk a város egyik legszebb eklektikus épületét, a még ma is postaként működő Postapalotát. A látványa lenyűgöző a részletei megfigyelésében sokáig el lehet veszni. Az épület legfeltűnőbb elemei a színes tetőcserepek és a homlokzati domborművek, melyek természetesen a híres pécsi Zsolnay Porcelángyárban lettek elkészítve.

Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.
Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.

Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.

A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.
A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.

A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.

Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.
Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.

Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.

A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.

A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.