Falumúzeum
Helytörténet
Emlékmúzeum
Gyűjtemény
Kiállítóhely
Bányászat
Néprajz
Közgyűjtemény
Tájmúzeum
Vármúzeum
Történeti
Művészet
Tanyamúzeum
Szakmúzeum
Skanzen
Közlekedés
Régészet
Vasút
Baba
Kúriamúzeum
Egyház
Irodalom
Patikamúzeum
Tűzoltó
Képtár
Posta
Szabadtéri
Vallás
Népművészet
Kőtár
Vadászat
Vízügy
Városi
Történeti múzeum
Erdészeti
Történelem
Csárda
Kékfestés
Motor
Természettudomány
Természet
Látványraktár
Pásztormúzeum
Látványtár
Képzőművészet
Hadtörténet
Malommúzeum
Játék
Patika
Erdészet
A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.
A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.
A Bányász emlékház Dorogon a bányatelepi, ún. kolónia egyetlen meglévő épülete a Schmidt-lakótelepen, a művelődési ház közelében 1983. szeptember 6. óta ad otthont a szénmedence szénbányászata 200 éves évfordulójára elkészült jubileumi kiállításnak. Három termében gazdag képanyag, régi szerszámok, műszerek, bányamentési eszközök mutatják be a 200 év bányatörténetét. Egy teremben Papp Béla ásványgyűjtő kiállítása tekinthető meg.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban, barlanglakásokban való élet. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdákat,hogy a pincéjüket úgy alakítsák át,hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakás tájházat.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
A Báthori István Múzeum Nyírbátorban, a Papok-rétje mellett található, a patinás 18. században épült ferences rendi minorita kolostorban. A múzeumot 1955-ben Szalontai Barnabás alapította, majd miután sikerült megszerezni a volt minorita rendház épületét, s azt műemléki szempontból is helyreállították, a Báthori István Múzeum méltó elhelyezést nyert. Azóta folyamatosan gazdag tárgy és programkínálattal várja látogatóit, mely Nyírbátor és környékének történelmi és népi emlékeit mutatja be a nagyközönségnek.
Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.
Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.
Komlódtótfalu históriája 500 éven át összefonódott a Becsky-család történetével. A ma is álló kúria épületet a Becsky-család a 19. század első évtizedeiben építtette. A mostani épület egykoron egy nyüzsgő birtok központja volt, és megkapó példáját adja egy jómódú, Szamos mentén élő földbirtokos család életterének. A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és maradt birtokuk egészen az 1950-es államosításig.
A múzeum bemutatja a Bereg kincseit, történetét, tárgyi és szellemi emlékeit. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások, programok teszik színesebbé. A gyűjtemény jelenleg két épületben van elhelyezve. A főépületben egy nyolc egységből álló, modern technikai eszközökkel felszerelt kiállítás-füzér és egy látványraktár várja a látogatókat. A kiállítások egymásra épülnek, de külön-külön is teljes képet nyújtanak a térség egy-egy jellegzetességéről. A múzeumi anyag nagyobb része, az iskolatörténeti gyűjtemény és kiállítás a múzeum másik épületében, a Rákóczi u. 13. szám alatt lévő Máthé-kúriában van elhelyezve.
A múzeum bemutatja a Bereg kincseit, történetét, tárgyi és szellemi emlékeit. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások, programok teszik színesebbé. A gyűjtemény jelenleg két épületben van elhelyezve. A főépületben egy nyolc egységből álló, modern technikai eszközökkel felszerelt kiállítás-füzér és egy látványraktár várja a látogatókat. A kiállítások egymásra épülnek, de külön-külön is teljes képet nyújtanak a térség egy-egy jellegzetességéről. A múzeumi anyag nagyobb része, az iskolatörténeti gyűjtemény és kiállítás a múzeum másik épületében, a Rákóczi u. 13. szám alatt lévő Máthé-kúriában van elhelyezve.
A múzeum bemutatja a Bereg kincseit, történetét, tárgyi és szellemi emlékeit. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások, programok teszik színesebbé. A gyűjtemény jelenleg két épületben van elhelyezve. A főépületben egy nyolc egységből álló, modern technikai eszközökkel felszerelt kiállítás-füzér és egy látványraktár várja a látogatókat. A kiállítások egymásra épülnek, de külön-külön is teljes képet nyújtanak a térség egy-egy jellegzetességéről. A múzeumi anyag nagyobb része, az iskolatörténeti gyűjtemény és kiállítás a múzeum másik épületében, a Rákóczi u. 13. szám alatt lévő Máthé-kúriában van elhelyezve.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.