Múzeum

A Dobó István Vármúzeum, mint Nemzeti Emlékhely és kultuszhely, feladatának tekinti Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségének gyűjtését, megőrzését, feldolgozását és sokoldalú, élményszerű bemutatását, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát. A Vármúzeum a gyűjtési és kutatási területét tekintve alapvetően helytörténeti, de számos gyűjtemény a megyén túlmutat, illetve országos, sőt európai jelentőségű elemeket is tartalmaz.

A múzeum a megyei történeti muzeológia központja. Egyedülálló Madách és Mikszáth anyaga révén országos gyűjtőkörrel rendelkezik. Különleges értékű egysége a Salgótarjánban élt Balázs János cigány festő képzőművészeti és kézirat anyaga.

Belső-Somogy egyetlen muzeális intézménye 1979-es alapításától fogadja látogatóit Barcson. Gyűjtőterülete a somogyi Dráva mente. A Dráva Múzeum helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjteménye elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őriz. Jelentős szerepet kapnak a jelen dokumentumai is: barcsi cégek, intézmények és családok iratanyagai.

A Dreher Söripari Emléktárban megtalálható minden, amit a sörről és a Dreher Sörgyárakról feltétlenül tudni kell. Az országban és nemzetközi szinten is egyedülálló tárlat 1979 óta a gyár és a söripar történetének, eszközeinek állandó kiállítása. A Kőbányai Sörgyár ugyanis 1979-ben, fennállásának 125. évfordulóján nyitotta meg a Söripari Emléktárat, amely a megnyitásának 40 éves jubileuma alkalmából került felújításra. A sörgyár a Dreher Antalról elnevezett út elején egy modern és interaktív sörtörténeti kiállítás várja a látogatókat.

Gazdag gyűjtemény híradástechnikai eszközökből: telefonokból, rádiókból, gramofonokból. Számtalan kisebb-nagyobb tárgy teszi színessé a kiállítást: motorkerékpár, traktor, cséplőgép, repülőgép hajtómű, távíró, régi számítógép, 1945 előtti hanglemezek.

Az egykori mészárszéket Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István bérelte 1841 és 1844 között. A megújult tárlatban helyett kapott Dunavecse történelme és a látogatók betekinthetnek a Petrovics család életébe. Továbbá több érdekes történetet hallhatnak Petőfiről is.

A földszinten és emeleten látható zenélő szerkezetek az elmúlt 200 év muzeális ritkaságait mutatják be. Fonográfok, gramofonok, zenélő és fuvolajátékos órák, gépzongorák, verklik, sípládák, óriási zenélő gépek láthatók itt.

Megújult arculattal, egyedülálló látnivalókkal várja az érdeklődőket, magánszemélyeket éppúgy, mint a rendhagyó órára érkező általános vagy középiskolai diákokat a ELTE TTK Természetrajzi Múzeuma Budapesten. A látnivalók közül kiemelendő az 1774 óta létező Ásvány- és Kőzettár, amelynek legfontosabb darabjait ma is a 19. századból fennmaradt, műemlékké nyilvánított bútorzat őrzi.

Magyarország első emlékpontja állandó kiállítás keretében teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben.

Az Erdélyi Néprajzi Múzeum Románia első néprajzi múzeuma. Az intézmény két részleggel bír: a pavilionáris részleggel, amely a Redut palotában található. és a szabadtéri részleggel amely a kolozsvári Hója erdő mellett található. A kolozsvári Romulus Vuia Nemzeti Etnográfiai Park, Románia első szabadtéri múzeuma, 1929. június 1-én jött létre.