Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca Magyarország legnagyobb látogatható római kori villagazdasága. A mintegy másfél hektáros gondozott parkban a 3-4. századi tulajdonosok grandiózus méretű lakóháza és a környező épületek tekinthetők meg. Nyaranta rendezvények, múzeumpedagógiai foglalkozások várják a látogatókat.

Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. A Molnár-C. Pál Műterem Múzeum 2011 óta közérdekű muzeális gyűjtemény, mely kiállításokkal és kulturális rendezvényekkel is várja a művészetkedvelőket. A villaépületet, ahol a különös életművet hátrahagyó Molnár-C. Pál élt és alkotott számos remekművet őriz. A gazdag művészeti hagyaték keresztmetszetét mutatja be az állandóan változó MCP kiállítás, amelynek anyaga időről időre témák szerint változik. A műtermet és a család régi lakását is magába fogadó múzeumot 1984 óta üzemeltetik a művész leszármazottai.

A Bélyegmúzeum változatos programokkal várja a gyerekeket és a felnőtteket. A folyamatosan megújuló időszaki kiállítás mellett bélyegvázlatok, bélyeg-nyomóeszközök, alkalmi bélyegzők, okiratok, hazai és nemzetközi kiállításokon nyert díjak is megnézhetők. A gyűjtemény a mai napig folyamatosan gyarapodik. A gyűjteményben található csaknem 14 millió bélyegből a Világegyetem-bélyegtörténelem című állandó kiállításban mintegy félmillió tekinthető meg a világ minden részéből, országok és kontinensek szerinti bontásban – az Angliában megjelent legelső bélyegtől a legújabb kiadásokig.

1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen 56-os múzeumát, mely azóta fogadja a látogatókat. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. A kiállított relikviák, fotók, könyvek, dokumentumok, képzőművészeti alkotások jó részét az egykori bajtársak ajánlották fel. A gyűjtemény állandóan bővül magánszemélyek által felajánlott újabb dokumentumokkal és tárgyakkal.

Időszaki kiállításainkra szeretettel várjuk érdeklődő vendégeinket.

A bugaci kiállítóhely 1975-ben épült Kerényi József alföldi szárazmalmokat idéző tervei alapján. A pusztában szabadon álló épület ma már értékes építészeti emléknek tekinthető, tükrözi a 70-es évek építészeti vonulatát és a táj emblematikus épületévé vált.

A kibővített kiállítás a Brunszvik-család levelezése, Brunszvik Teréz naplója és a kortársak írásai alapján követi nyomon Beethoven és a Brunszvikok kapcsolatát. Bemutatjuk a kort és a korabeli helyszínt, Martonvásárt, a Brunszvik birtokot és a kastélyt is. A korabeli bútorokkal berendezett egykori vendégszobában látható Beethoven medalionba zárt hajszála. A kiállítás izgalmas interaktív zenei játékaival megfejthetők azok a zenei üzenetek, amelyeket a zeneszerző a család tagjainak küldött. A virtuális valóság segítségével bejárhatjuk a kastély szobáit, ahol Beethovennel is találkozhatunk.

Sátoraljaújhely központjában, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön mellett működik a Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye. A tárlat bemutatja a büntetés-végrehajtás átfogó történeti és szakmai fejlődését, a magyar büntetési rendszereket, a büntetésüket töltők helyzetét. A látogatók megismerhetik a megtorló, testcsonkító- és halálbüntetéseket, a szabadságvesztés büntetés kialakulását és átalakulását. A tárlat bemutatja a jelenlegi rendszert, a fogvatartottak életét, oktatását, munkáltatását, és művészetét is.

A Hortobágyi Nagycsárda kultúrtörténeti, és építészeti örökség, kiemelt műemlék. A 18. században épült népi klasszicista épület, az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye. A kiállítás az első formájában 1699-től létező hortobágyi vendégfogadó történetét, a pusztai közlekedést és a csárda híres vendégeit mutatja be multimédiás eszközökkel, viseletpróbával és fotópontokkal.

Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.