Nevezetesség

1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.

A Mókus tanösvény a Pécs határától 2 km-re lévő Árpádtetői Mókus-suli Természetismereti Központ közelében helyezkedik el, a Közép-Mecsek szívében. A 4,5 km hosszú tanösvény bejárásához növényhatározóval kiegészített munkafüzet szükséges.

A kilátót a 410 méter magas Lugos-tetőn építették fel. A 20 m magas kilátó legfelső pihenőszintje 15 m. Innen tárul elénk csodálatos 360°-os panoráma a környező vidékre. Délnyugati irányba a tanúhegyek láthatók, míg keleti irányba a Kab-hegy csúcs látható. A kilátót közútról nem tudjuk megközelíteni. Meglátogatását gyalogosan, vagy a Kab- hegyi kerékpárúton krékpárral javasoljuk.

A citeramúzeum látogatója a magyar folklór ezidáig kevesek számára hozzáférhető, de annál gazdagabb ágával ismerkedhet meg. Kultúrtörténeti választ kaphat arra a kérdésre, hogyan lehet valami jellegzetesen magyar, de mégis közös európai hagyomány.

Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.

Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. Halála után, 1984-ben kisebbik lánya, dr. Csillag Pálné Éva, családi gondozású magánmúzeumot hozott létre, ahol a művek a születésük helyén láthatók, és szinte érződik a festék illata. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.

A legfiatalabb kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.

Budapest különleges ékszerdoboza, ahol egyszerre suttog a füledbe a történelem, miközben egy eklektikus, földszínekben gazdag dzsungelben könnyed gasztroutazásra indulsz. Budapest legújabb rooftop terasza és panorámabárja csak Rád vár. Különleges rendezvényeket is szervezünk, mindez dzsungel hangulatban a Várkert bazárban.

A koppánymonostori Szent Pál-sziget - ahol ma is a víz az úr. Az itt húzódó szigetvilág és Duna-ártér igen gazdag élővilágnak nyújt otthont. Ez az óriási fekete nyárfák, a réti sasok és eurázsiai hódok birodalma, ahol a védett ligeti csillagvirág szinte szőnyegként borítja tavaszi ártéri erdők alját. Az ártér nesztelen éjszakai vadászai a vízi denevérek, a nyári lombkoronából pedig a zöld leveli békák jellegzetes hangja és az énekes rigók gyönyörű éneke hallatszik. A Szent Pál-szigeten kialakított mintegy 6,7 km hosszú tanösvény mentén 10 állomás került kialakításra.

A kívül, belül gyönyörűen megújult Móra Ferenc Múzeum, Szeged kulturális ékszeres doboza szeretettel várja látogatóit. A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része. Az intézmény a régió kiemelkedő kulturális központja. Állandó és folyamatosan megújuló időszaki kiállításai mellett komoly régészeti, néprajzi, történettudományi, numizmatikai és természettudományi kutatómunka is folyik a Kultúrpalota falai között.