Nevezetesség

A több mint száz éves rozsnyói Bányászati Múzeum, Szlovákia három specializált bányamúzeumának egyike és a járási honismereti múzeum szerepét tölti be. Célja nemcsak a bányászat és a kohászat emlékeinek őrzése, de különböző diszciplínák gyűjteményének az őrzése is.

Műemlék jellegű létesítményünk a Muzsaji Vízimalom. Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi György kezén volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla.

A gyűjtemény az egyetemes keresztény kultúra egyedi bemutatása, amely napjaink folyamatosan változó világában állandó szellemi és materiális értéket képvisel. A múzeum alapítója Markója László plébános. A 2141 tételben, 2634 darabot számláló gyűjtemény a Közép-Dunántúl római katolikus közösségeinek vallásos hagyományaiba, hitéletébe, s azok tárgyi és írott emlékeibe enged betekintést. Számos műtárgy helytörténeti vonatkozású, némely darabok közvetlenül kapcsolódnak Magyarország történeti fejlődéséhez, s a mai napig őrzik a település német nemzetiségi hagyományait. Az egyházi gyűjtemény csak előzetes egyeztetést követően látogatható.

A Rudabányai Tájház épülete eredetileg lakófunkcióként szolgált. A feltehetően a XIX. század derekán épült bányászlakás klasszicista vonásokat mutat, ennek megfelelőek a homlokzati tagozatok, formák. A népi építészetben általánosnak mondható elrendezést - szoba-konyha/bejárat-szoba-istálló - később egy alacsonyabb tetőmagasságú hátsó toldaléképülettel egészítették ki. A telken található egy, az épülettel feltehetően nem azonos korú kisebb gazdasági épület is.

A tanösvény a bányató környékén vezet végig, alapvetően az ásványgyűjtésre, a különleges panorámára, a víz közelségére, illetve a bányaterület kőzeteinek bemutatására épít. A tanösvény bemutatja és megjelöli a földtanilag, régészetileg vagy csupán látvány szempontjából fontos és érdekes pontokat. Az útvonal részeként kilátó pontok, információs táblák, padok, valamint mobil stég kerültek elhelyezésre.

A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert. Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként is működik.

A Zempléni-hegység-területén, így a Komlóskán található házakat a néprajztudomány az északi magyar háztípusba sorolja. A szoba, pitvar, kamra beosztású lakóházak határozták meg egykoron a falu képét. A házak mögött az udvaron istálló, csűr, sertésól, kút alkotta a gazdasági épületeket.

A Kubinyi Ágoston Programnak köszönhetően megújult állandó kiállítással várja látogatóit az Erzsébet-ligetben a Ruzicskay Alkotóház. Ruzicskay György (1896 - 1993) szarvasi származású, Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész képzőművészeti és néprajzi gyűjteménye keddtől szombatig tekinthető meg.

A Saághy István Erdészeti Információs Központ parkjában található tanösvény, melyet ügyességi játékok egészítenek ki. A park és benne a tanösvényen, nyitvatartási időben szabadon látogatható, és igény szerint vezetést, valamint erdei iskolai foglalkozás megtartását biztosítunk.

A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és `67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.