Nevezetesség

A magyarországi múzeumok között kultúrtörténeti érdekességű és különleges gyűjtemény a SZALMA-KINCS-TÁR Zengővárkonyban. A kiállításon látható közel 400 szalmából készült tárgy a világ 15 országából származik. A múzeum alapja egy több évtizeden át, nagy gondossággal és tudományos forrásigénnyel összegyűjtött, ápolt és kiállított tárgy együttes, melynek esztétikai, művészeti, kultúrtörténeti, anyagi, szórakoztató és kuriózum értéke a kiállítást a muzeális gyűjtemények sorába emeli.

A Szamárháti Látogatóközpont természetvédelmi oltalom alatt álló területen, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben található. Természetbarát kirándulók, családok, felnőtt- vagy gyermekcsoportok számára, de akár vállalati vagy szakmai rendezvények lebonyolításához is ideális környezetet biztosít. A látogatóközpont és bemutató gazdaság kizárólag előre egyeztetett időpontban fogad vendégeket

A magyarországi édesipar históriájának két nagy alakja, Szamos Mátyás és Szabó Károly műhelye, munkássága fogott össze itt Szentendrén a közösen működtetett üzlet megvalósításával. Az emeleten gazdag anyaggal Marcipán Múzeum várja a látogatókat, a földszinten finomságaink megvásárolhatók. A marcipánok mellett kínálunk itt nemes magyar borokat, aszút, pálinkát, paprikát, szalámit, libamájat, unicumot, a nyári hónapokban fagylaltot is árusítunk.

Az egykor Szentendrén élt kereskedő, Szántó György végakaratának megfelelően szülei házában fia alakította ki a ma látható imaházat és múzeumot, ahol a háború előtti szentendrei zsidóság életét bemutató kiállítás tekinthető meg. Itt található a világ legkisebb működő zsinagógája.

Ugod közelében, a 356 méter magas Szár-hegyen áll a 18 m magas Szár-hegyi kilátó, mely külsejében az egykori ugodi várra emlékeztet. A községből tanösvény vezet a kilátóhoz. A kilátóból tiszta időben elláthatunk a Kőszegi-hegységig, vagy a Kab-hegy csúcsáig. Látható a Ság-hegy, a Somló és vele együtt szinte az egész Kemeneshát.

Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.

Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.

A Tessedik Sámuel Múzeum mai székhelye 1791-ben épült, azzal a céllal, hogy az ország első mezőgazdasági iskolájának otthont adjon. Tessedik Gazdasági Iskolájának megszűnése után gimnázium, tanítóképző és diákotthon működött az eredetileg barokk stílusú épületben.

A Bakony nyugati oldalán, enyhébb lankák közötti völgyben bújik meg Döbrönte kicsiny települése, ami felett drámai festőiséggel törnek az égbolt felé a középkori vár maradványai.

A Szarvaskői vagy más néven Vodafone kilátó egy mobiltorony részeként kapott helyet, mely szabadon látogatható. A fából készült kilátóból csodálatos körpanoráma nyílik Szarvaskőre és a Bükki-fennsíkra.