Nevezetesség

Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.

Az arborétum Bábolna keleti részén, a központtól 5 percnyi sétára, a csikótelep mellett terül el 16,51 ha-on. Az arborétum cserje, örökzöld-és lombfaállománya teljes egészében telepített. Kuriózum a benne található Híres Lovak Emlékparkja. Az Emlékpark az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A területen 54 ló emlékműve található 18 db emlékdombon, erdélyi motívumokkal díszített kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében. Az arborétumba a belépés díjtalan.

A város központjában található Helytörténeti Gyűjtemény létrehozásakor Bábolna Város Önkormányzatát az a meggyőződés vezette, hogy az immár városi rangot kivívó település lakói egy olyan közösségi teret használhassanak, amely egyrészt bemutatja a település történetét és az egykori használati tárgyakat, másrészt a településen alkotó, vagy a városhoz kötődő művészek alkotásait is a nagyérdemű elé tárja. Ennek szellemében az épület helyiségeiben kapnak helyet a minden év nyarán megrendezett Bábolnai Művésztábor alkotói által készített festmények is. Itt látható Mátray Magdolna csipkekészítő népi iparművész, Bábolna díszpolgára által készített műremekek gyűjteménye, amelyet a művész 2012-ben bekövetkezett halála után férje és gyermekei ajándékoztak Bábolna városának.

Back Bernát szegedi polgár 1937-ben a felső - ásotthalmi erdőben a bajai út mellett Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát építtetett. Vakolatlan szürke téglaépület, melyet a helybeliek Bak-kápolnának neveznek. A Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén, Ásotthalomtól néhány kilométerre az erdőtől elhódított kis tisztáson áll a Back-kápolna, amit a helybeliek Erzsébet-kápolnának is neveznek. A vakolatlan, szürke épületet Back Bernát szegedi üzletember és politikus emeltette – ahogyan azt egy emléktábla is rögzíti – „korán elhunyt, felejthetetlen fia, Dr. Begavári Back Ottó emlékére” 1937-ben.

Az Alföld kis `ékszerdoboza`, a Baghy-Szinyei Merse kúria, egyedülálló műemlék borospincéjével. A Kúria zenei és kulturális rendezvényeknek biztosíthat igényes, természet közeli és újszerű helyszínt A Szinyei Merse műemlék pince is látogatható előzetes egyeztetés alapján.

A település és a térség büszkeségének számító műemlék szélmalom és a kúria épület megújult, az épületek régi fényükben pompázva várják a látogatókat. Kialakításra kerül egy tanösvény is, amely a kúria épületet és a szélmalmot köti össze.

Az egykor a Kacsics nemzetség által emelt Baglyaskő várának maradványai mellett található a Baglyaskő-Vár Természetvédelmi Látogatóközpont Salgótarjánban. A látogatóközpont 200 m2-es beltéri és 3 hektáros parkosított területen fogadja a látogatókat. A beltéri kiállítóhelyen Salgótarján környékének kultúrtörténeti és földtani értékeivel ismerkedhet meg a látogató. A látogatóközpont körüli parkban és a Baglyas-kő Természetvédelmi Területen tanösvény mutatja be a tájegység természeti értékeit és honos fás szárú növényeit.

A Malomvölgyi-tó fölé magasodó domb tetején áll a kő alapra épített Bagolyvár-kilátó, melyet 1980-ban építettek. Innen nagyon szép körpanoráma nyílik Pécs irányába, és Malomvölgyi-tó környékére.

A magyar antifasiszta ellenállási mozgalom kiemelkedő vezető egyéniségének és mártírjának, Bajcsy-Zsilinszky Endrének pálkövei háza. Emlékmúzeumként 1966. július 10-én, a neves politikus születésének 80. évfordulóján nyílt meg.

Ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik... A megannyi értéket és titkot rejtő Péliföldszentkereszt és az Öreg-kő vidéke a Gerecse Natúrpark különleges helyszíne. Ennek a helynek különleges atmoszférája, kisugárzása van. A Péliföldszentkeresztről induló Szent-kút Tanösvény a bajóti Öreg-kőhöz, Komárom-Esztergom megye első - 1941-ben védetté nyilvánított természetvédelmi területéhez vezet.