Nevezetesség

A mohácsi azon kevés vízimalmok egyike, melyben ma is malomkővel történik az őrlés. A Csele-völgyi malmok első írásos említése 1331-ből való. Ekkor Csele és Mohács községek népei versengtek egymással malmuk, halastavaik és erdeik használati joga miatt. A malmot hol felső-, hol középső-, hol sombereki úti-, később Vidák-, majd Heréb-malomnak hívták. A Csele patak valaha volt 24 malma közül a XIV. századi gyökerű Szent Miklós vízimalom az egyetlen, amely fennmaradt, működőképes, és látogatható. Az épület ma háromszintes, fafödémes, terméskőből, égetett téglából és vert vályogfalból emelt ház. A pinceszint magában foglalja a vizesházat, és attól fallal elválasztott szárazházat. A taposómalom Európa egyetlen ismert, működőképes taposómalma Mohácson. Előzetes bejelentkezéssel az év minden napján látogatható.

Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház. Sváb Tájház Zsámbék. Zsámbék egyik legrégebbi épülete. A lakóházat a környék egyik leggazdagabb állattartója, Melchior Keller építtette 1740 táján, aki az első sváb betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A Szent Vendel domborműves népi lakóház nevét a homlokzatán látható pásztorok védőszentjét ábrázoló domborműről kapta

Pécsváradtól északra a Dóri út közelében található a fából 2001-ben épült kilátó. Kelet-Mecsek egyik kevéssé ismert nevezetes pontján, a Dóri-út nyugati végén búvik meg a Szép Ilonka-kilátó, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Réka-völgyre, és a völgyet körülölelő hegyekre. Erre vezet Mecseknádasdról Pécsváradig a Skóciai Szent Margit emlékút, amelynek mentén a közelmúltban egyedi jelzést festettek fel.

Bár a Szépkilátó konkrét kilátóépülettel nem rendelkezik, mindenképpen útba ejtendő annak, aki Balatongyörökön jár. A panoráma lenyűgöző, az egész Balaton környékének legcsodálatosabb látványában lehet része minden itt megpihenőnek. A terület kiemelkedik környezetéből, ezért sem igényel külön kilátóépületet. A Szépkilátó a falu keleti határában található, közvetlenül a 71-es főút mellett.

Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.

A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.

A Szerb Templomban hazai és külföldi, képző- és iparművészek alkotásaiból rendeznek kiállításokat. 1990-től önálló galériaként működik. Egy-egy tárlat két hónapig látogatható. Az új kiállításokat a páros hónapok első péntekén nyitják.

A patikamúzeum helyén valaha a város első nyilvános „apotékája` (a Szerecsen) üzemelt. A látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény - a gyönyörű, formázott tabletta - kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.

A Szerencsi Turisztikai Központ és Kerékpárkölcsönző a hajdani Szerencsi Cukorgyár raktárépületében található.

Nemzeti emlékhelyünkön változatos programokkal várjuk a turistákat, családokat. Kiállításunk fegyvergyűjteményében olyan korabeli tárgyak is láthatóak, melyek ritkaságnak számítanak. Fegyvereinken túl eredeti ágyúgolyókat is láthatnak a hozzánk látogatók, illetve olyan mellvértet, melyet minden bizonnyal Zrínyi egyik katonája viselt a hősies küzdelem során. Tekintsék meg személyesen történelmünk 1-1 darabkáját a Zrínyi-várban!