Nevezetesség

A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.

Ez a lakóépület a bakonyi kőépítkezés, a nemesi községek bolthajtásos építkezési stílusának egyik tanúja, melyet minden bizonnyal a múlt század közepén emeltek. Jelenlegi formáját átépítésekkel nyerte el.

Különleges, föld alatti időutazásra hívjuk Önt a Déli-Bakonyba, Szentgál határába. A barlangban évezredekkel ezelőtt élt elődeink életének történetével is megismerkedhet.

A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.

A Szentjakabi Bencés Apátság Somogy egyik legszebb és legfontosabb műemléke, mely a Zselicség és a Kapos-folyó völgyének találkozásánál található.

Az épület a helyi német építészeti stílus jegyeit hordozza. Tulajdonosa Stefan Fath, németországi lakos, aki visszavásárolta a nagyszülői-szülői házat, majd felújíttatta. Négy helyiséget átadott az önkormányzatnak a Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény kialakítása céljából. A kiállítás létrehozása dr. Lantosné Imre Mária néprajzkutató irányításával történt.

Pécsváradtól északra a Dóri út közelében található a fából 2001-ben épült kilátó. Kelet-Mecsek egyik kevéssé ismert nevezetes pontján, a Dóri-út nyugati végén búvik meg a Szép Ilonka-kilátó, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Réka-völgyre, és a völgyet körülölelő hegyekre. Erre vezet Mecseknádasdról Pécsváradig a Skóciai Szent Margit emlékút, amelynek mentén a közelmúltban egyedi jelzést festettek fel.

Bár a Szépkilátó konkrét kilátóépülettel nem rendelkezik, mindenképpen útba ejtendő annak, aki Balatongyörökön jár. A panoráma lenyűgöző, az egész Balaton környékének legcsodálatosabb látványában lehet része minden itt megpihenőnek. A terület kiemelkedik környezetéből, ezért sem igényel külön kilátóépületet. A Szépkilátó a falu keleti határában található, közvetlenül a 71-es főút mellett.

A képzőművészet remekei az ókortól napjainkig. A Szépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon. Művészeti anyagának sokrétűsége és történeti folyamatossága, a mesterművek nagy száma méltán biztosít számára előkelő helyet a közgyűjtemények sorában. A Szépművészeti Múzeum az egyetemes és a magyar művészet emlékeit mutatja be az ókortól a 18. század végéig, nagyszabású időszaki kiállításai pedig százezreket csábítanak az intézmény falai közé.

Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.