Nevezetesség

A többszáz éves városfal részét képezte az egykori Árpád-kori déli kapu, melynek helyén az 1932-ben épített Hősök Tornya, a város jelképe áll, mellette található a Tábornokház, mely ma a Városi Múzeum központi épülete.

A sétány Balatonfüred korzója, kedvelt séta- és társasági helye. Névadója a Nobel díjas hindu költő, Rabindranath Tagore, aki 1926 őszén a Szívkórházban nyerte vissza egészségét. A sétány elején emlékfája és szobra látható. Az emlékfa parkban híres költők, politikusok, tudósok ültettek fát. A sétány közel egy kilométer hosszú. Tihany felé elvezet a szállodasorig, Csopak felé pedig a strandokig ér. Balatonfüred reformkori hangulatban megújuló fürdőtelepének egyik legszebb eleme a Tagore sétány keleti végén elhelyezkedő Esterházy strand. A sétányról elérhető a hajókikötő.

Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. Napjainkban a Tájházban látható kiállítás Algyő életét mutatja be az 1930-as és 70-es években. A vendégek megismerkedhetnek a Tájház Világok Határán 1930-as évek, 1970-es évek c. állandó kiállításával. Az interaktív elemekkel és dokumentumfilmekkel színesített kiállítás bemutatja az algyői népéletben olyan jelentős Tisza kincseit és veszélyeit is. A kiállítás további termei az 1930-as évek Algyőjét jelenítik meg, majd az olajbányászat megindulását, ami a falu lakóinak életét az 1970-es évekre jelentősen megváltoztatta. A foglalkoztató terem alkalmas kézműves programok és egyéb rendezvények, előadások lebonyolítására.

Néprajzi gyűjtemények közé tartozik a Dunaegyházi Szlovák Tájház, amelyet 1982-ben adtak át. A nádfedeles felújított épületben kiállították a helyi népművészet darabjait, aminek segítségével nyomon követhető az ide települt emberek használati tárgyainak fejlődése, az egykori életmód változásai. Kétévente szlovák nemzetiségi fesztivált rendeznek a településen, ilyenkor különösen sokan keresik fel a tájházat.

A ház első szobájában és konyhájában az 1930-as éveket bemutató lakásbelső tekinthető meg. A szobában az akkori szalmazsákos ágyak, sublót, szekrények - bennük gazdag textil gyűjtemény- bölcső, vaskályha, varrógép és szentképek találhatók. Az eredeti horvát népviseletet két beöltöztetett bábun mutatják be. A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2004-ben Az év tájháza címmel jutalmazta. A tájház állandó kiállításán a látogatók archív felvételek, fotók és hanganyagok segítségével ismerhetik meg a helyi, horvát nemzetiségi kultúrát és a helytörténeti érdekességeket. A pajta mögött szabadtéri színpad és nézőtér várja a koncertre, színházi előadásokra, táncbemutatókra érkezőket. Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, a pajtában pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekinthetik meg a látogatók.

A kisújszállási Tájház a város egyik legrégebbi lakóháza. Építését a családi emlékezet 1676-ig vezeti vissza. Tulajdonosa 1995-ig az Ábri család volt. A ház 1995 óta népi műemléki épület, 1997-től áll Tájházként, időszaki kiállítóhelyként az érdeklődők rendelkezésére. A Tájház előzetes bejelentkezéssel látogatható. A kisújszállási lakosoknak ingyenes a belépés.

A talpasház 1889-ben épült. Építési stílusával, építésének módjával őrzi a Rinya menti táj építészeti emlékét. Az épületben kapott helyet a község helytörténeti, néprajzi gyûjteménye, amely korhûen berendezett épületbelsõben mutatja be a régi idõk használati eszközeit.

A megyaszói tájházban helyismereti gyűjtemény tekinthető meg.

A Művelődési Ház parkjában álló tájház az itt élő emberek egykori életvitelébe nyújt betekintést. Látogatható hétköznap a művelődési ház nyitvatartási idejében, vagy bármely más időpontban előzetes egyeztetés alapján.

A Tájház Portákon két épület található, melyek a XIX. és a XX. század egy-egy időszakát mutatják be.