Nevezetesség

A Tihanyi-félsziget központi részén, az Apáti-hegyen áll az egykori római őrtornyokra hasonlító építmény. Mintegy 15 méterrel magasodik a térszín fölé, csodálatos körpanorámát nyújtva a kirándulóknak. Az Őrtorony kilátóból szinte az egész Balaton látszik: a Külső-tó, a kisebb Belső-tó és az ófalu, a háttérben Balatonfüred, dél felé nézve Zamárdit, Földvárt, Szántódot, nyugatra a Nyereg-hegyet, Csúcs-hegyet, Örvényest, Udvarit, Aszófőt és a Sajkodi-öblöt csodálhatjuk meg. A A kilátó megközelítéséhez a parkolóhelyet Tihany községbe vezető bekötőút csatlakozásánál alakították ki.

A Tisza-parti vagy más névén a Bivaly-tói tanösvény Rákóczifalva mellett, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A 24 állomásból álló, tájékoztató táblákkal tarkított tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. A tölgyes erdő szélén kialakított pihenőhelytől (parkolótól) indul, érint két, 50 ill. 40 méter hosszú fahidat és egy szintén fából épített 8 méter magas kilátót. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható. Aki szeretne több információt gyűjteni a környékről és történetéről, a túrához szakvezetőt is kérhet.

A tanösvényen az érdeklődők egy 1500 méter hosszú pallóúton sétálva nyerhetnek betekintést a Tisza-tó növény- és állatvilágába. A sétányon elindulva kirándulás tehető a tó korábban megközelíthetetlen vadregényes területére. Az élőlények megfigyelését információs táblák és madármegfigyelők segítik.

A 3,9 km hosszú tanösvény Bánd település mellett található, viszont területileg Szentgálhoz tartozik. A nyomvonal a Miklós-Pál hegy oldalában kanyarog. A Szentgáli tiszafás megközelítése személygépjárművel, Veszprém irányából Bánd településre beérve a temető mellett balra kanyarodva egy fedett pihenőhelytől gyalogosan a legcélszerűbb. Köszönhetően a Tájvédelmi Területnek a tanösvény körbekerített, így 3 helyen kapuk segítségével juthatunk be. A tanösvényen megismerkedhetünk a tiszafával, mint fafajjal, és néhány lágyszárú növénnyel.

Ma több mint 400 növényfaj egyedei találhatók az arborétumban, melynek fő feladata, hogy megőrizze a haza keményfaligetek képviselőinek megmaradt egyedeit és azokat a növénykert más hazai és tájidegen fajaival együtt, gyűjteményjelleggel gondozza, fejlessze.

A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Lehetőség van szervezett, csoportos üzemlátogatásra, ahol szakképzett kísérő ismerteti meg a látogatókat a környezetbarát erőmű működésével.

Fésűs beépítésű, előkertes, földszintes, elöl csonkakontyolt, hátul kontyolt nyeregtetővel fedett lakóház. Utcai homlokzatán 3 nyílású, íves kőoszlopos tornác, udvari homlokzatán faoszlopos tornác fűrészelt deszkamellvéddel. Az épület végéhez féltetős szín csatlakozik. a XX. század elején élő emberek népi kultúrájának állít emléket. A tornácos lakóház 1892-ben épült, Gulyás József gazdálkodó részére. A ház fala úgynevezett vert falazással készült. A tájház a paraszti lakáskultúra és a gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be.

Martfűi emlékek - A Tiszavárkonyi Alkotóház oldala a ház közel három évtizedes működését és az ott folyó hagyományápoló programok, táborok események színes emlékeit mutatja be Martfűi résztvevők emlékei alapján.

A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum Magyarország első földrajzi szakmúzeuma, s mint ilyen, 1956 óta szolgálja a Tiszazug és a magyar muzeológia ügyét. 2009 júniusában nyílt meg a Tiszazugi Földrajzi Múzeum új állandó kiállítása: Tiszavilág címmel.