Nevezetesség

A tanösvény a környék élővilágát mutatja be - kitérve a beregi tájat évszázadok óta formáló és megőrző természetközeli gazdálkodás főbb jellemzőire. Megismerhetők a térség gazdálkodással kapcsolatos hagyományai, azok hatása a táji és természeti, valamint a genetikai sokféleségre. Hossza kb. 5,5 km. Bejárható gyalogosan, a belépés ingyenes.

A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház Tarpán. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-tól állandó kiállítás szemlélteti Tarpa viszontagságos történetét a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be. A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.

Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára a város legfiatalabb közgyűjteménye. Levéltárunk Tatabánya város, valamint elődközségei (Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya) önkormányzati testületeinek, intézményeinek, valamint közüzemeinek (vállalatainak) működése során keletkezett történeti értékekkel bíró iratanyagát őrzi, de gyűjtőköre kiterjed az itt élő magánszemélyek személyi eredetű anyagaira is.

A Tatai vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár. Ma a Tatai vár ad otthont a Kuny Domonkos múzeumnak, ahol római és középkori kőtárak és kiállítások láthatók, valamint Tata történelmét és a környék fazekas és vízimolnár munkásságát bemutató tárlatok. A tatai várat Luxemburgi Zsigmond király építette a 1397-1409 között. Így a Tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély. A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit tükrözik, melyet az egykor itt élt Esterházy-családnak köszönhetünk. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a tatai vár épületében.

A tejtermelés és -feldolgozás történetét bemutató múzeum. A Rác-templommal szemben lévő, egykori szerb iskola öt kiállítóteremben mutatja be a magyar tejipar történetét. A tárgyak, képek, tablók és írásos dokumentumok közelítőleg időrendi sorrendben követik egymást. A kiállított tárgyak többsége eredeti, de sok modell és korabeli kép is gazdagítja a tárlatot.

Budapesttől alig félórára a Budai Tájvédelmi Körzetben, csodálatos természeti környezetben várja kedves látogatóit a híres Nagykovácsi-kastély.

A korábbi nevein Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Ipartörténeti Kiállítás, Abaúji Múzeum - ma Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1980. október 31-én nyílt meg. Jelenleg a kiállítás hat teremben mutatja be Abaúj természeti és kulturális értékeit. Az előtérben Abaúj és a múzeum történetével ismerkedhetnek meg. Itt láthatóak a híres telkibányai beszélő fejfák kicsinyített másolatai is. A Tokaji hegység ásványgazdagságát is méltón reprezentálja a kiállítás. Ugyanakkor az ásványok keletkezésével és elterjedésével is megismerkedhetnek az idelátogatók. A Kerámia kiállítás is méltó ahhoz a jelentős szerephez melyet Telkibánya a magyar ipartörténetben betöltött. A Felvidék bányászatáról szóló kiállítási blokkban a telkibányai nemesércbányászat történetével ismerkedhetünk. A kiállítások sorát a múzeumalapító Kádár család emlékszobája zárja.

A három szintes, fából készült kilátót 2011-ben építették fel Villány északi felénél a Templom-hegyen. A kilátó a Templomhegyi tanösvény felső végpontjánál érhető el. A felső szintről a páratlan kilátásban lesz része a látogatóknak.

Máriagyűdtől nyugatra, a Tenkes déli oldalában a Bálint úton vezető Csodabogyó tanösvény S sávval jelzett útvonalán található kilátó. A faszerkezetű kilátót Révész Mária tervezésében 2003-ban adták át. A Csodabogyó-tanösvény egy 2,5 km-es sétaút a Mecsekben. Egyik vége a Tenkes-hegy alatt a másik Máriagyűd templománál található. A tanösvényen emelkedő nyolcszögalapú fakilátóból szép kilátás nyílik a közeli Máriagyűdre és kegytemplomra valamint Siklósra. Maga a kilátó nem túl magas, egyszintes építmény.

A Tényői tájház a sokorói építészeti stílus legszebb példái között említhető. A tájház hagyományosan soros alaprajzú, helyiségei csak a konyhán át közelíthetők meg. A tájház berendezése a XIX. század második felét idézi, betekintést ad a pannonhalmi egyházi nagybirtok erdeiben és szőlőiben dogozó, a zsellértelken élő család életébe. A tiszta szoba faragott bútorai, szalma- és háncsfonatos ülőkéjű székei, hatalmas búboskemencéje, cserépedényei, a maguk készítette szőttesek egyszerűséget, tisztaságot sugallnak, a megélhetésükért keményen dolgozó emberek világát tükrözik. A Tájház közvetlen környezete is a népi élet tárgyi emlékeit őrzi. A nyitott színben, vagy pajtában gazdasági eszközök – eke, kasza, szekér, gereben – találhatók. A házhoz tartozó udvar jellegzetes baromfiudvarral, ólakkal a falusi élet teljességét nyújtja.