Nevezetesség

A kilátó és a Nagyvillám térsége a kiránduló- és turistaélet egyik fontos központja, tiszta időben a fővárost és 100 kilométeres környezetét is belátni, a Mátrától a Pilisen keresztül egészen és Zsámbéki-medencéig, sőt a Dunakanyar akár felhős időben is szabad szemmel látható.

A város legrégebbi ismert lakóházában kapott helyet a Zsolnay Múzeum. Az állandó kiállítás bemutatja az építészeti kerámia fejlődését, a gyár részvételét a múlt századforduló világkiállításain (Kacsás kút; Gránátalmafa táncoló nőalakokkal). Az emeleten a díszkerámia-gyűjtemény legszebb darabjai láthatók, megismerhetjük Zsolnay Vilmos legjelentősebb találmányait, a porcelánfajanszt és az eozin technikát, valamint a tervezőművészek munkáját.

A Zsongorkői-kilátó a Mecsek egyik legszebb természetes kilátópontja. A kilátó a Jakab-hegyen található 540 m magasságban. A kilátó valójában egy szikla, melynek peremére körben korlátot szereltek. Kővágószőlősről indulva juthatunk el a kilátóponthoz. Közelében a Remete-barlang található, rálátással a Sasfészek elnevezésű sziklaképződményre és a Babás-szerkövek elnevezésű sziklaalakzatra.

Az abonyi `Abonyi Lajos` Falumúzeumot 1959 alapították. Létrehozásával az a cél vezetett, hogy a 22 ezer holdas alföldi település megszűnőfélben lévő tanyásgazdálkodásának eszközeit begyűjtsük - a paraszti világhoz kapcsolódó, de fogyatkozó, eltűnőben lévő kismesterségek használati tárgyaival együtt. Másfélezer szépen karbantartott tanyának és a bennük élő családok megélhetését biztosító szorgalmának kívántunk emléket állítani.

A kiállítóhely otthont ad pár állandó kiállításnak, ezenkívül már évek óta heti rendszerességgel tart lószőrékszer-készítő foglalkozásokat, gyöngyfűző szakkort, illetve a csoportok előre bejelentkezéssel részt vehetnek csipkeverő foglalkozáson is.

Ároktő Tájház. A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetet, Ároktőt és környékét bemutató kultúrtörténeti kiállítás az önkormányzattal közös üzemeltetésben.

A térség életének elmúlt 100 évére jellemző bányászati tevékenységnek, a kulturális örökségünknek állított emlékhely. Különleges „Bányászati Múzeum” földalatti bemutatóhellyel, amelyben interaktív és innovatív megoldásokkal kerül bemutatásra a térség bányászatának fejlődéstörténete. A bemutató fülkékben a bányászatról szóló különböző enteriőrök kerültek kialakításra, a kiállításon elhelyezett eszközöket ki is próbálhatják a látogatók. Nem csak a külső helyszínek, hanem a belső terek is életkor független, család- és gyermekbarát módon lettek kialakítva.

A Baracsi úti Arborétum helyi természetvédelmi oltalom alatt álló értékes területe Dunaújvárosnak. Exotikus tűlevelű és lomhullató fákból álló csodálatos fagyűjtemény, ahol a fajok táblával vannak megjelölve. Területén tanösvény is található ismeretterjesztő táblákkal, szabadon látogatható, háziállatokból álló kisállat simogató is várja az érdeklődőket. Fedett helyen lévő padok és asztalok alkalmassá teszik tanórák megtartására. A fafajok és cserjék gyűjteménye különleges mikroklímát kölcsönöz a területnek.

A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.

Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában. Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.