Nevezetesség

A Bikali Élménybirtokon az egyik takaros ház homlokzatán – mintegy hivatása cégéreként – távolról is jól látható ollóforma hirdeti, hogy e falakon belül dolgozik az óváros szabómestere. A műhelybe lépve színek és anyagok kavalkádja fogadja a látogatót, aki munka közben találkozhat a birtok szabójával, Bardon Mónikával. Szorgos kezei nyomát nem csupán az itt kiállított gyönyörű darabok, hanem a birtok „lakóinak” ruhái is magukon hordozzák.

A magyar Alföld és a Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési eszköze volt a 1926–1927-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. Ez a kisvasút kulcsszerepet játszott a tanyai közösségek életében, hiszen a várostól távol élő embereket összekötötte a helyi piacokkal, iskolákkal és egészségügyi intézményekkel. Fedezze fel a szeged-alsótanyai kisvasút történetét, és ismerje meg, hogyan kötötte össze a tanyavilágot a városi élettel a XX. század elején!

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékhely Magyarország egyik legismertebb muzeális intézménye, kiállítóhelye és kirándulóhelye, ahol a magyar múlt és identitás élményszerűen tárul a látogatók elé. Ez a történelmi helyszín nemcsak a magyarság történetének kiemelt pontja, hanem nemzeti emlékhely is, ahol a múlt megismerése szórakoztató és interaktív formában történik. Fő attrakciója a monumentális Feszty-körkép, amely a magyarok Kárpát-medencei bevonulását ábrázolja, lenyűgöző méreteivel és részletgazdagságával minden látogatót elvarázsol.

A szegedi tanya a Dél-Alföld hagyományos, belterjesen gazdálkodó 10–15 holdas kisparaszt gazdaságait képviseli. A tanyatelek elrendezése, az épületek típusa és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző, így autentikus képet nyújt a korabeli tanyasi élet mindennapjairól. Látogassa meg a szegedi tanyát Ópusztaszeren, és fedezze fel, milyen volt a XIX–XX. századi paraszti élet – próbálja ki Ön is a hagyományos eszközöket és élje át a tanyasi mindennapokat!

A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény területén található szentesi szélmalom egyedülálló példája a XIX. századi magyar tanyai gazdasági életnek. A malmot Csúcs János tanyai gazda építtette 1866–1867-ben, és a felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, melyek négy szintes szerkezetükről ismertek: a földszinttől kezdve a lisztespad, kőpad, sebeskerékpad és a nagykerékpad követik egymást. Kíváncsi, hogyan működik egy felülhajtós szélmalom a gyakorlatban? Látogasson el hozzánk, és tapasztalja meg élőben a történelmet!

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2017-ben épült fel a Szeri Gyógynövényház, amely a hozzá tartozó gyógynövénykerttel, foglalkoztatóval és feldolgozóval együtt kínál interaktív, természetközeli élményt a látogatóknak. A fejlesztés révén az Emlékpark közelebb került hosszú távú céljaihoz: a vidéki közösségek megerősítéséhez, az Ópusztaszeren található kulturális és táji örökség, valamint a Szer Monostor romjainak és kulturális elemeinek megőrzéséhez és élményszerű bemutatásához.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik legkedveltebb látványossága, a gátőrház, az elmúlt időszakban teljes felújításon esett át. A munkálatok során megújultak az épületben található kiállítások, valamint az épület környéke is, így a látogatók még élményszerűbben fedezhetik fel a gátőrház történetét és funkcióját. Látogasson el a megújult gátőrházba, és ismerje meg a Tisza-vidék vízügyi és történelmi örökségét élőben!

Erkel Ferenc szülőházában a magyar opera megteremtőjének életútját és munkásságát mutatja be az emlékkiállítás. Erkel Ferenc megújult szülőháza, egy modern látogatóbarát múzeum. Az új állandó kiállítás az épület eredeti funkciójára épül. Bemutatja Erkel szülőházának eredeti funkcióit, az iskola és lakóház kettősségét. Az egykori osztálytermében ismét egy 19. századi tanterem kialakítására került sor, míg az épület további három helyiségében az Erkel család korábbi otthonát megjelenítő hálószobából, szalonból és konyhából álló enteriőr fogadja a látogatókat. További három helyiségben és egy vetítőteremben pedig közvetlenül Erkel Ferenc munkássága kerül bemutatásra.

Gyulai Vármúzeum - A végvárak, véghelyek a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából pajzsok, amelyek tagozott ívekben védték a Felvidéket, a Dunántúl északnyugati részét és Erdélyt, valamint magát Bécset is. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták: `Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára`. Az igaz, hogy még egy olyan védelmi objektum, amely annyi 15. századi részletet megőrzött, nincs az említett régióban. Hogy ez megtörténhetett, az annak köszönhető, hogy a 19-20. században romos részeit kijavították, és semmilyen modern célra nem alakították át. Valamint az is bizonyos, hogy a várépületünk egy grófi kastély ma is zömmel meglévő ősparkjában áll, és mint romantikus rom elkerülte a pusztulást.

A Kohán György festőművész alkotásait bemutató Kohán Képtár nagyobb épületbe költözött, korábbi helyszíne pedig Vigadó név alatt, multifunkciós rendezvényteremként működik tovább. Az eredeti pompájában helyreállított épületben számtalan közösségi program szolgálja a helyiek és a turisták szórakozását.