Turizmus Program
Turizmus Program

Téli varázs Siófok

Egzotikus állatkiállítás

Macicsalogató medveles

Disznótoros hétvége

FeHoVa

Hurkatöltő Fesztivál

Gyógywellness

Télűző Farsang Hajdúszoboszló 2026. február 28.
Veresegyházi Medveotthon látogatás egész évben
Aktív wellness pihenés a Tisza-tónál - Fedezze fel velünk a Tisza-tó élővilágát és pihenjen nálunk!
Télűző Farsang Hajdúszoboszló 2026. február 28.
Veresegyházi Medveotthon látogatás egész évben
Aktív wellness pihenés a Tisza-tónál - Fedezze fel velünk a Tisza-tó élővilágát és pihenjen nálunk!

Szegedi tanya Ópusztaszer

A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá.
Szegedi tanya Ópusztaszer

Kedves látogató!

Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES NYITVATARTÁSI IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt információk már lehet, hogy NEM AKTUÁLISAK! Friss információkat az info@programturizmus.hu e-mail címen kérhet, vagy küldhet.

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

Szegedi tanya Ópusztaszer

A XX. század első felében városaink közül Szegednek volt a legnagyobb tanyai népessége: 1930-ban tízezer tanyán több mint 45 ezer ember élt. A határ homokföldjein már az 1760-70-es években megkezdődött a szőlőtelepítés, később a kötött talajú feketeföldeken elterjedt a paprika termesztése. Tehát a tanyai parasztok a hagyományos szemtermelés és állattartás mellett egyre inkább belterjes növénykultúrákkal és jószágtartással foglalkoztak.

A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg háromosztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá.

Először a pitvarba lépünk. A bolthajtáson észak-magyarországi manufaktúrákban készült kéménycserép tányérok láthatók. A szabadkémény alatt, a kemence szája előtti nyílt szabadtűzhelyen cserépfazékban vagy öntöttvas edényben főztek. A főzéskor, és kemencefűtéskor a füst és a pernye a szabadkémény kürtőjén át távozott, így, ha fedő nélkül főztek, a szálló pernye visszaesett a fazékba. Ezért szóbeszéd volt: „Mindönkinek mög köll önni életiben egy véka pörnyét.”

A pitvarból jobbra nyílik a „nagyház”, balra a „kisház”. Olyan tanyai család életterét mutatjuk be, amelyben az idősödő szülőkkel együtt él egy házas fiuk a feleségével és gyermekeivel. Parasztcsaládokban gyakori volt, hogy három nemzedék élt „egy kenyéren”. A nagyházban a kemencével átellenben a sarokpad és az asztal mögötti falon szentképek, szentelt gyertyák függnek, innen származik e szögletnek „szentsarok” elnevezése. A XX. század elejére a festett virágdíszes menyasszonyi ládákat kiszorította az egyszerűbb, barna festésű, fiókos sublót. Ebben tartották a fehérneműt, viseleteket, tetejére szakrális emléktárgyakat, findzsákat, leveses tálakat helyezték. A szülők hálóhelyére, a kisházba került az egykor hozományul kapott menyasszonyi láda.

A házzal szemben épült az istálló és a kocsiszín. A színben az eke, a boronák, a szelelőrosta és más gazdasági eszközök mellett a féderes (rugós), nagyatádi kocsi érdemel figyelmet, amely az első világháború után a tanyai gazdák piacozó és ünneplő kocsija volt.

Ősszel a nádtetős paprikaszín alatt száradtak a fölfűzött paprikafüzérek. Több élelmes tanyai parasztember a paprika házi őrlésére is vállalkozott. A ló hajtotta, járgánnyal működő paprikadarálót a muzeológusok egy röszkei tanyából telepítették át az Emlékparkba.

A szegedi határban a tanya mellé telepített szőlő, konyhakert és az itt nevelt palánták jószágoktól történő védelme szükségessé tette a növénykultúrák, majd az egész tanya bekerítését. A tanyák körülkerítése, amit a külterületi építési szabályrendelet is megkövetelt, a XIX. század végén terjedt el.

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Megosztás

Kapcsolódó témák:

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények