Turizmus Program
Turizmus Program

Kiemelt partner

Szegedi tanya Ópusztaszer

6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.

A szegedi tanya a Dél-Alföld hagyományos, belterjesen gazdálkodó 10–15 holdas kisparaszt gazdaságait képviseli. A tanyatelek elrendezése, az épületek típusa és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző, így autentikus képet nyújt a korabeli tanyasi élet mindennapjairól. Látogassa meg a szegedi tanyát Ópusztaszeren, és fedezze fel, milyen volt a XIX–XX. századi paraszti élet – próbálja ki Ön is a hagyományos eszközöket és élje át a tanyasi mindennapokat!

Szegedi tanya Ópusztaszer

Kapcsolódó információk

Hagyományos kisparaszti gazdaság Ópusztaszeren

A lakóház eredetileg három osztatú volt, szoba–konyha–kamra felosztással, amely a kisparaszt családok mindennapi életének központja volt. A legényfiú házasodása és a család gyarapodása után az épülethez újabb helyiséget építettek, így a ház rugalmasan alkalmazkodott a család igényeihez.

Ez a történelmi tanya nemcsak a magyar paraszti gazdálkodás történetét, hanem a vidéki élet fejlődését is bemutatja, betekintést nyújtva a tanyasi házak, gazdasági épületek és földhasználat mindennapjaiba. Látogatóként felfedezheti, hogyan éltek és dolgoztak a XIX–XX. századi alföldi kisparaszt családok, miközben hiteles történelmi környezetben barangolhat.

Tanyasi élet Ópusztaszeren – Hagyományos gazdálkodás a XIX–XX. század fordulóján

A XX. század első felében a tanyasi élet jelentős szerepet töltött be Szeged térségében: 1930-ban tízezer tanyán több mint 45 ezer ember élt, így a városnak volt a legnagyobb tanyai népessége Magyarországon. A homokos talajon már a 1760–70-es években megkezdődött a szőlőtelepítés, később pedig a kötött talajú feketeföldeken elterjedt a paprika termesztése. A tanyasi parasztok így a hagyományos szemtermelés és állattartás mellett egyre inkább belterjes növénykultúrákkal és jószágtartással foglalkoztak.

A szegedi tanya a belterjesen gazdálkodó, 10–15 holdas kisparaszt gazdaság tipikus példája. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú, szoba–konyha–kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása után, a család gyarapodásával új helyiséget építettek hozzá.

A tanya belső tereiben először a pitvarba léphetünk, ahol a bolthajtáson észak-magyarországi manufaktúrákban készült keménycserép tányérok láthatók. A szabadkémény alatt, a kemence szája előtti nyílt tűzhelyen főztek, cserépfazékban vagy öntöttvas edényben. A füst és a pernye a kéményen távozott, de fedő nélküli főzéskor visszaeshetett az ételbe, innen származik a szólás: „Mindönkinek mög köll önni életiben egy véka pörnyét.”

A pitvarból jobbra nyílik a nagyház, balra a kisház, bemutatva egy többgenerációs tanyasi család életterét. A kemencével átellenben található sarokpad és a falon függő szentképek a „szentsarok” nevet adták ennek a térnek. A XX. század elejére a díszes, virágmotívumos menyasszonyi ládákat egyszerűbb, barna festésű fiókos sublók váltották fel, melyben a fehérneműt és viseleteket tárolták, tetejére pedig szakrális tárgyakat, findzsákat és leveses tálakat helyeztek. A kisházban kapott helyet a szülők hálóhelye és a hozományként hozott menyasszonyi láda.

A házzal szemben épült az istálló és a kocsiszín, ahol a tanyai gazdaság eszközei – eke, boronák, szelelőrosta – mellett a féderes (rugós) nagyatádi kocsi is kiemelt figyelmet érdemel, amely az első világháború után a tanyai gazdák piacozó és ünneplő járműve volt.

Ősszel a nádtetős paprikaszín alatt száradtak a fölfűzött paprikafüzérek, és több parasztember a házi paprikaőrlésre is vállalkozott. A lóhajtásos paprikadaráló a röszkei tanyáról került az Emlékparkba, bemutatva a tanyai gazdálkodás technikai megoldásait.

A szegedi tanya mellé telepített szőlő, konyhakert és a jószágok védelme szükségessé tette a tanya körbekerítését. A tanyák körülkerítése a XIX. század végén vált általánossá, összhangban a külterületi építési szabályokkal, biztosítva a gazdaság és növénykultúrák védelmét.

Ez a történelmi tanya autentikus képet ad a XIX–XX. századi alföldi tanyasi gazdálkodásról, a paraszti családok életéről, gazdasági tevékenységeiről és a helyi növénykultúrákról, így a látogatók hiteles élményt szerezhetnek a korabeli tanyasi élet mindennapjaiból.

Információkérés

Elérhetőségek, linkek

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Hasonló partnerek böngészése:

Földrajzi helyek felfedezése:

Kapcsolódó témák megtekintése:

Facebook Share

Ossza meg ismerőseivel

Facebookon!

Megosztás

Információkérés

Elérhetőségek, linkek