Platán Vendégház

Ópusztaszer csárdája magyaros levesekkel, bográcsételekkel, halételekkel, marhahúsból, szürkemarhából, mangalicából készült ételekkel, kemencés ételekkel, valamint vegetáriánus ételekkel várja vendégeit. Éttermünk kialakításánál különös hangsúlyt fektettünk az otthonosságra és a családokra, teraszunkon helyet foglalva kényelmes fa faragású bútorokkal várjuk önöket.

A Szeri Csárda igaz nemzeti ízekkel várja vendégeit az Ópusztaszeri Nemzeti Törteneti Emlékpark közvetlen szomszédságában található, a bejárattól 200 méterre. A kívül-belül megújult étterem különlegessége, hogy a betérők egy valódi, korhű betyárcsárdában találják magukat: a berendezés és a kiállított műtárgyak mind-mind igazi betyáros hangulatot teremtenek. A Szeri Csárda jelenleg előre bejelentkezett csoportokat fogad.

A magyar Alföld, a nagy Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési alkalmatossága volt az 1926-27-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. A várostól távol élő, tanyai embereket kötötte össze a piacokkal, iskolákkal, egészségügyi intézményekkel. A személyszállítás mellett teherszállításra is használták. Rendeltetésének megfelelően a kis mozdony vontatta szerelvény személykocsiból, tehervagonból vagy éppen a farönkök szállítására is alkalmas pőre kocsikból állt.

Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne, Magyarország egyik legismertebb muzeális intézménye, kiállító- és kirándulóhelye, nemzeti emlékhely. Fő attrakciója a magyarok Kárpát-medencei bevonulását ábrázoló monumentális Feszty-körkép.

A gyűjtemény házai között járva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti világnak, „élő skanzen” vár mindenkit. A népviseletbe öltözött tanyagazdák bemutatják eleink életmódját, találkozhatnak a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, a csendőrrel, a juhásszal. A tanyai iskolában előzetes bejelentkezéssel lehetőség van részt venni egy múltidéző tanórán, hétvégenként megkóstolhatják Piri néni kemencés finomságait, a Szatócsbolt egyedi kézműves termékekkel, korabeli édességekkel, finomságokkal várja minden nap a látogatókat.

A Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménybe telepített szentesi szélmalmot Csúcs János tanyai gazda 1866-67-ben építtette. A felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, amelyek négy szintesek: a földszinttől felfelé haladva lisztespad, kőpad, sebeskerékpad, nagykerékpad. A tornyos szélmalom előnye, hogy a malom teteje elforgatható, ezáltal a vitorlák aránylag rövid idő alatt a szélirányba állíthatók. A molnárnak figyelnie kellett a széljárást és gyorsan cselekednie, ha a szélirány változott, mert a viharos szél kárt tehetett a vitorlákban.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2017-ben épült fel a Szeri Gyógynövényház, a gyógynövénykerttel, foglalkoztatóval és feldolgozóval együtt. A fejlesztéssel az Emlékpark közelebb került korábban kitűzött céljaihoz, nevezetesen a vidéki közösségek megerősítésén keresztül, az Ópusztaszeren található kulturális táji örökségének, Szer Monostorának megőrzését, fenntartását, helyreállítását, valamint Szer Monostor romjainak, kulturális örökségi elemeinek folyamatos, széles körű társadalmi hozzáférhetőségének, megismerhetőségének, befogadásának elősegítését, élményszerű bemutatását célzó törekvéséhez.

A Csillagösvény Labirintus Öko Élménypark kiváló választás mindenkinek, aki új kalandokra vágyik. Óriás útvesztőinkkel, logikai- és népi játékainkkal, a három elem játszótérrel, 3 emelet magas, puha hálóból készült kilátónkkal, számháborúpályánkkal, trambulinjainkkal és a labdázásra, fogócskázásra alkalmas nagy zöldfelületeinkkel kicsik és nagyok is kikapcsolódhatnak, akár egy teljes napra.

Tapasztalja meg honfoglaló eleink mindennapi tevékenységeit az ópusztaszeri Nomád Parkban. Ismerje meg a jurtát kívülről-belülről! Naponta változó tevékenységekkel várjuk: nemezelés, rovás, lábbal hajtott fa eszterga működés közben, honfoglalás kori étkek, nomád játszótér. Hagyományőreink készséggel állnak rendelkezésére.

A Puszta Háza az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark környezet- és természetvédelmi oktatóközpontja. Szeretettel várjuk a környezeti és természeti értékek, a környezettudatos életmód, az ökológiai gazdálkodás és az ökoturizmus iránt érdeklődő látogatókat.

A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.

A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá.