Lépjen be az Ópusztaszeri Skanzen világába, ahol a múlt elevenedik meg! A gyűjtemény házai között sétálva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti élet mindennapjainak, hiszen az „élő skanzen” valósághűen mutatja be a magyar falusi világot. A népviseletbe öltözött tanyagazdák interaktív módon ismertetik eleink életmódját, munkáját és szokásait. A látogatók találkozhatnak a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, például a csendőrrel vagy a juhásszal, akik betekintést engednek a korabeli közösségi életbe.
Lépjen be az Ópusztaszeri Skanzen világába, ahol a múlt elevenedik meg! A gyűjtemény házai között sétálva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti élet mindennapjainak, hiszen az „élő skanzen” valósághűen mutatja be a magyar falusi világot. A népviseletbe öltözött tanyagazdák interaktív módon ismertetik eleink életmódját, munkáját és szokásait. A látogatók találkozhatnak a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, például a csendőrrel vagy a juhásszal, akik betekintést engednek a korabeli közösségi életbe.
Lépjen be az Ópusztaszeri Skanzen világába, ahol a múlt elevenedik meg! A gyűjtemény házai között sétálva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti élet mindennapjainak, hiszen az „élő skanzen” valósághűen mutatja be a magyar falusi világot. A népviseletbe öltözött tanyagazdák interaktív módon ismertetik eleink életmódját, munkáját és szokásait. A látogatók találkozhatnak a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, például a csendőrrel vagy a juhásszal, akik betekintést engednek a korabeli közösségi életbe.
Kiemelt partner
A Dél-Alföld történetében az 1840-es években kezdődtek meg az első lépések a külterületen élő gyermekek iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek és obsitos katonák vállalták a tanítást, akik egy-egy gazdatanya kemencés szobájában oktatták a gyermekeket írásra, olvasásra és számolásra. Fedezze fel a Dél-Alföld tanyai iskoláinak történetét, és ismerje meg, hogyan indult el a külterületi oktatás útja Magyarországon a XIX. század közepén!
A Dél-Alföld történetében az 1840-es években kezdődtek meg az első lépések a külterületen élő gyermekek iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek és obsitos katonák vállalták a tanítást, akik egy-egy gazdatanya kemencés szobájában oktatták a gyermekeket írásra, olvasásra és számolásra. Fedezze fel a Dél-Alföld tanyai iskoláinak történetét, és ismerje meg, hogyan indult el a külterületi oktatás útja Magyarországon a XIX. század közepén!
A Dél-Alföld történetében az 1840-es években kezdődtek meg az első lépések a külterületen élő gyermekek iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek és obsitos katonák vállalták a tanítást, akik egy-egy gazdatanya kemencés szobájában oktatták a gyermekeket írásra, olvasásra és számolásra. Fedezze fel a Dél-Alföld tanyai iskoláinak történetét, és ismerje meg, hogyan indult el a külterületi oktatás útja Magyarországon a XIX. század közepén!
Kiemelt partner
A szegedi tanya a Dél-Alföld hagyományos, belterjesen gazdálkodó 10–15 holdas kisparaszt gazdaságait képviseli. A tanyatelek elrendezése, az épületek típusa és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző, így autentikus képet nyújt a korabeli tanyasi élet mindennapjairól. Látogassa meg a szegedi tanyát Ópusztaszeren, és fedezze fel, milyen volt a XIX–XX. századi paraszti élet – próbálja ki Ön is a hagyományos eszközöket és élje át a tanyasi mindennapokat!
A szegedi tanya a Dél-Alföld hagyományos, belterjesen gazdálkodó 10–15 holdas kisparaszt gazdaságait képviseli. A tanyatelek elrendezése, az épületek típusa és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző, így autentikus képet nyújt a korabeli tanyasi élet mindennapjairól. Látogassa meg a szegedi tanyát Ópusztaszeren, és fedezze fel, milyen volt a XIX–XX. századi paraszti élet – próbálja ki Ön is a hagyományos eszközöket és élje át a tanyasi mindennapokat!
A szegedi tanya a Dél-Alföld hagyományos, belterjesen gazdálkodó 10–15 holdas kisparaszt gazdaságait képviseli. A tanyatelek elrendezése, az épületek típusa és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző, így autentikus képet nyújt a korabeli tanyasi élet mindennapjairól. Látogassa meg a szegedi tanyát Ópusztaszeren, és fedezze fel, milyen volt a XIX–XX. századi paraszti élet – próbálja ki Ön is a hagyományos eszközöket és élje át a tanyasi mindennapokat!
Kiemelt partner
A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény területén található szentesi szélmalom egyedülálló példája a XIX. századi magyar tanyai gazdasági életnek. A malmot Csúcs János tanyai gazda építtette 1866–1867-ben, és a felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, melyek négy szintes szerkezetükről ismertek: a földszinttől kezdve a lisztespad, kőpad, sebeskerékpad és a nagykerékpad követik egymást. Kíváncsi, hogyan működik egy felülhajtós szélmalom a gyakorlatban? Látogasson el hozzánk, és tapasztalja meg élőben a történelmet!
A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény területén található szentesi szélmalom egyedülálló példája a XIX. századi magyar tanyai gazdasági életnek. A malmot Csúcs János tanyai gazda építtette 1866–1867-ben, és a felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, melyek négy szintes szerkezetükről ismertek: a földszinttől kezdve a lisztespad, kőpad, sebeskerékpad és a nagykerékpad követik egymást. Kíváncsi, hogyan működik egy felülhajtós szélmalom a gyakorlatban? Látogasson el hozzánk, és tapasztalja meg élőben a történelmet!
A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény területén található szentesi szélmalom egyedülálló példája a XIX. századi magyar tanyai gazdasági életnek. A malmot Csúcs János tanyai gazda építtette 1866–1867-ben, és a felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, melyek négy szintes szerkezetükről ismertek: a földszinttől kezdve a lisztespad, kőpad, sebeskerékpad és a nagykerékpad követik egymást. Kíváncsi, hogyan működik egy felülhajtós szélmalom a gyakorlatban? Látogasson el hozzánk, és tapasztalja meg élőben a történelmet!
Kiemelt partner
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik legkedveltebb látványossága, a gátőrház, az elmúlt időszakban teljes felújításon esett át. A munkálatok során megújultak az épületben található kiállítások, valamint az épület környéke is, így a látogatók még élményszerűbben fedezhetik fel a gátőrház történetét és funkcióját. Látogasson el a megújult gátőrházba, és ismerje meg a Tisza-vidék vízügyi és történelmi örökségét élőben!
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik legkedveltebb látványossága, a gátőrház, az elmúlt időszakban teljes felújításon esett át. A munkálatok során megújultak az épületben található kiállítások, valamint az épület környéke is, így a látogatók még élményszerűbben fedezhetik fel a gátőrház történetét és funkcióját. Látogasson el a megújult gátőrházba, és ismerje meg a Tisza-vidék vízügyi és történelmi örökségét élőben!
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik legkedveltebb látványossága, a gátőrház, az elmúlt időszakban teljes felújításon esett át. A munkálatok során megújultak az épületben található kiállítások, valamint az épület környéke is, így a látogatók még élményszerűbben fedezhetik fel a gátőrház történetét és funkcióját. Látogasson el a megújult gátőrházba, és ismerje meg a Tisza-vidék vízügyi és történelmi örökségét élőben!
Kiemelt partner
A vasúti közlekedés ″aranykorát″ idézi a vasútállomás területén található Mozdony skanzen, ahol három, teljesen felújított gőzmozdonyt tekinthetnek meg az érdeklődők. Celldömölk életében a legnagyobb változást a vasút megjelenése jelentette. A vasúti csomópont megalapozta Celldömölk `vasutas város` hírét és alapjául szolgált a gazdasági fellendülésnek a XIX. század végén, XX. század elején. A szépen rendben tartott parkban kiállított mozdonyok és vagonok egész évben ingyenesen látogathatók.
A vasúti közlekedés ″aranykorát″ idézi a vasútállomás területén található Mozdony skanzen, ahol három, teljesen felújított gőzmozdonyt tekinthetnek meg az érdeklődők. Celldömölk életében a legnagyobb változást a vasút megjelenése jelentette. A vasúti csomópont megalapozta Celldömölk `vasutas város` hírét és alapjául szolgált a gazdasági fellendülésnek a XIX. század végén, XX. század elején. A szépen rendben tartott parkban kiállított mozdonyok és vagonok egész évben ingyenesen látogathatók.
A vasúti közlekedés ″aranykorát″ idézi a vasútállomás területén található Mozdony skanzen, ahol három, teljesen felújított gőzmozdonyt tekinthetnek meg az érdeklődők. Celldömölk életében a legnagyobb változást a vasút megjelenése jelentette. A vasúti csomópont megalapozta Celldömölk `vasutas város` hírét és alapjául szolgált a gazdasági fellendülésnek a XIX. század végén, XX. század elején. A szépen rendben tartott parkban kiállított mozdonyok és vagonok egész évben ingyenesen látogathatók.
Kiemelt partner
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.
Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.
Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.
Országos eseménynaptár
