Rotunda interaktív kiállítások az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban

Új kiállítások

„Ilyet nem látott a Kárpát…”

A kiállítás betekintést enged a Feszty- körkép történetének kulisszái mögé; az előkészületektől a festmény pusztulásán át, az újjáéledésig. Találkozhatnak a Tündér tanya közéleti személyiségeivel, s részeseivé válhatnak a Feszty- szalon korabeli hangulatának. Megismerkedhetnek a restaurálás körülményeivel, a korabeli sajtóanyagok pedig a Feszty-szalon eseményeiről és a körkép születésének folyamatáról tájékoztatják a betérő látogatókat.

Multimédiás játszótér

Készítsen birtokadományozó oklevelet, hallgassa meg, a születésének napján milyen jeles történelmi események történtek vagy vegyen részt egy történelmi légyotton! Mindezt megteheti az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Multimédiás játszóterén, a Rotundában.
A kiállítások között kínál könnyedebb kikapcsolódási lehetőséget a multimédiás játszótér, ahol játékos formában nyílik lehetőség új ismeretek szerzésére. A fellelhető eszközök segítségével megismerkedhetünk legfontosabb 19. századi felfedezőink tevékenységével, megtudhatjuk merre házasították ki az Árpád-ház hercegnőit, de készíthetünk magunknak akár nemesítő oklevelet, vagy Árpád-vezér bőrébe bújva a Feszty-körkép részesévé is válhatunk. A multimédiás játszótér minden korosztály számára kikapcsolódási lehetőséget kínál

„Vár állott, most kőhalom” - Várak és a csaták a középkori Magyarországon

A kiállítás a középkori Magyarország történetét követi nyomon honfoglalástól a középkori magyar állam bukásáig. Tárlatunkban képzeletbeli időgépünk segítségével az időben és térben kalandozva egy vár- és csatatértúra keretében ismerkedhetünk meg a korszakkal. Hazánk történetének hat évszázadát ezúttal várak és csaták bemutatásával tekinthetjük át. Ismert és kevésbé ismert erősségek, sorsfordító harcok kalauzolnak végéig ezen a hősies korszakon. Elsőként Árpád fejedelem legnagyobb győzelmének, a pozsonyi csatának történetét ismerhetjük meg. A 907. júliusában lezajlott csatában a könnyűlovas magyar seregnek kellett megmérkőznie Gyermek Lajos keleti-frank uralkodó hadaival, akik többszörös túlerőben érkeztek a Kárpát-medencébe, azzal a céllal, hogy a „magyarok kiirtassanak”. A túlerőben lévő, de megosztott német sereggel a magyar haderő külön-külön bánt el.

Kincsek a földből – Régészet és numizmatika

A numizmatika tudománya nagyban hozzájárul a történelmi események datálásához: az évszámokkal, nevekkel ellátott érmék könnyen beazonosíthatóvá teszik keletkezésük, használatuk idejét. A Magyar Királyság pénzveréséhez kapcsolódó leletek az országban élő nemzetiségek hazánk gazdaságára gyakorolt hatásának bizonyítékai is egyben. A magyar pénzverés története kapcsán érzékelhető etnikai sokszínűség bizonyos szempontból leképeződése a kisebbségek magyarországi jelenlétének, így a pénzek révén betekintést nyerhetünk a középkori Magyarország sokszínűségébe.

Interaktív kiállítások

Honfoglalás

A kiállítás nem kisebb dologra vállalkozik, minthogy tudományos igényességgel, a XXI. század elvárásainak megfelelően mutassa be mindazt, amit ma a magyar honfoglalásról tudunk.

Tematika:

• - A honfoglaló magyarok - fikció és valóság
• - Honfoglalás, megtelepedés
• - Élet a X. századi Magyarországon
• - Fegyverrel Európában. A kalandozó hadjáratok
• - Megérkezés a keresztény Európába
• - A múltba nyíló ablakok

Szer monostora és települése

A szeri monostor romjaihoz közel honfoglalás kori sírok kerültek elő, s az is bizonyos, hogy a templom körül már a a 11. század első felében Szer jelentős településként virágzott. A monostor templomát 1970-1976 között Trogmayer Ottó feltárta, a gazdasági épületek és az udvar régészeti feltérképezését 1980 óta Vályi Katalin végzi.

A feltárások eredményeit bemutatva, tárgyi emlékeken keresztül megismerhetjük a kora Árpád-kori települést, valamint képet alkothatunk a 14-16. századi mezőváros mindennapjairól. Az egykoron nagy hírű monostor templomának építési periódusait makettek szemléltetik, s a templom feltárásakor előkerült 961 sír leletanyagából is ízelítőt kaphatunk.

Promenád 1896

1896: nemcsak a Feszty-körkép keletkezési idejét, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia fénykorát is idézi.

Azt az időszakot, amikor a kapitalizálódó magyar gazdaság látványosan fejlődött. A promenád az akkori városok korzója volt, ahol a társadalmi élet ünnep- és hétköznapjai, a társasági, üzleti kapcsolatok, a szórakozás sajátos formái egyaránt kifejezést nyertek.

A kiállításon a két promenád - nagyvárosi, kisvárosi - képes felidézni a millennium korának a hangulatát. A korzón megjelenő személyek ruházata, használati tárgyai a társadalmi hovatartozást, a korra jellemző viseleteket és magatartásformákat idézik fel. A néző tehát egy történelmi kort visszahozó viselettörténeti kiállításban gyönyörködhet, és része is lehet a falakba épített hatalmas tükrök segítségével.

Őseink arcai

Hogyan néztek ki elődeink? Sasorr vagy pisze orr? Hogyan készül a szem, a száj és a fül? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk, ha megtekintjük a kiállítást.

Az ember eltűnődik egy-egy koponya láttán: milyen lehetett az egykor eleven emberi arc? Különös érzés belegondolni, hogy a csontváz néhai tulajdonosa valaha mozgott, falatozott, szeretett. Az pedig valóságos rejtélynek tűnhet, hogy szép vagy csúnya, fiatal vagy öreg volt-e. Pedig a tudomány segítségével ma már bármely ép koponyára visszavarázsolható az eredeti arc. A kiállításon megismerhetjük a plasztikus arcrekonstrukció módszereit, honfoglalás-, illetve Árpád-kori arcokkal nézhetünk szembe. A paleopatológia segítségével azt is megtudhatjuk, milyen betegségekkel küzdöttek eleink, megfigyelhetjük a traumatikus elváltozásokat a koponyákon, csontokon. Talán kevesen tudják, hogy honfoglalóink már agyműtéteket is végrehajtottak: a koponyalékelés során valószínűleg a bejutott csonttörmelékeket próbálták meg eltávolítani, de szimbolikus jelleggel is végeztek hasonló beavatkozásokat.

A csengelei kunok ura és népe

1998-ban került elő - Csengele középkori templomának közelében - az M5-ös autópálya-ásatások legmeglepőbb és legjelentősebb lelete: a kun vezér sírja. Az előkelő halott a kunok nemzetségi-katonai arisztokráciájának soraiba tartozott. Keleti-nomád szokás szerint hatalmi jelvényével (a tegezzel), jávorfa-koporsóba zárva temették el. Inge lenvászonból készült. A finom bőrből varrt csizma térd fölé érő szárait egy-egy szíjjal erősítették díszítetlen fegyverövéhez. A túlvilági útra mellé tették felszerelését is: páncélingét, páncélsisakját és vaskését. Az elhunyt közösségben elfoglalt helyét jelezte a vele adott kilenc nyílvessző. Bizonyos idő után feláldozták kedvenc, hét és fél éves lovát is. A felnyergelt, felszerszámozott harci mént a halottól alacsony, kőből rakott kerítéssel elválasztva, utólag fektették a sír félig betemetett, majd újra kiásott jobb oldalára. A tárlaton a vezérrel előkerült leletek mellett megtekinthető lovának csontváza is.

Reneszánsz Panoptikum

A Reneszánsz Panoptikum életnagyságú figurái öt jelenetben mutatják be a kor divatját, vallását, művészetét. A Panoptikum tökéletesen élethű figurái megelevenítik hazánk talán egyik legdicsőbb korszakát, Mátyás király uralkodásának idejét.

A MEGÚJULT RENESZÁNSZ PANOPTIKUM kellemes és hasznos időutazást, tematikus történelmi ismeretátadást, játékos történelemórát ajánl kicsiknek és nagyoknak.

Az emeleteken lévő kiállításokra lifttel is feljuthat a látogató.

Próbálja ki tudását! A kiállítások előterében interaktív képernyőkön játékos feladatokat oldhat meg, ismereteket szerezhet a magyar történelemmel kapcsolatban.